|
|
 |
|
 |
Huszonöt éve börtönben (1. rész)
|
1989. június 12. hétfő (MTI-Panoráma)
Negyedszázada van börtönben napjaink minden bizonnyal
legrégebben elítélt politikusa, Nelson Mandela, aki fogságában az
afrikai népek apartheid-ellenes szabadságharcának élő jelképévé
vált.
Mandelát és hét társát, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC)
vezetőit 1964. június 12-én ítélték életfogytiglani
börtönbüntetésre. A pretoriai rezsim ,,szabotázs és forradalmi
összeesküvés,, címén emelt vádat a betiltott apartheid-ellenes
mozgalom élcsapata ellen. Mandela, a szervezet fegyveres szárnyának
alapítója - aki ekkor egyébként már két éve letartóztatásban volt -
a tárgyaláson kijelentette: ,,Nem tagadom, hogy szabotázsokat
szerveztem. De ezt nem a pusztítás kedvéért tettem, s nem is azért,
mintha kedvelném az erőszakot. Mindent hideg fejjel tettem,
válaszként arra a politikai helyzetre, amely hosszú évek
zsarnoksága, népem kizsákmányolása és elnyomása következtében
alakult ki,,.
A politikust, aki a jövvő hónapban tölti be 71. évét, börtönőrei
hosszú évekig a legszigorúbb elszigeteltségben tartották. Betegsége
kapcsán, a hazai és a nemzetközi közvélemény nyomására 1988-ban a
szigorított Pollsmoor börtönből előbb rabkórházba, majd egy neves
klinikára szállították, s állapota javulása óta egy villában él -
természetesen továbbra is szigorú őrizetben, de már emberi
körülmények között. Az utóbbi években a pretoriai hatóságok többször
szabadon engedték volna, azzal a feltétellel, ha kinyilatkoztatja,
hogy elutasítja az erőszak alkalmazását a politikában. Ezt nem
fogadta el, azzal az érvvel, hogy a pretoriai rendszernek kellene
inkább ilyen nyilatkozatot tenni. Politikai megfigyelők szerint
azonban hamarosan mégis kiszabadul, mégpedig minden feltétel nélkül:
Pieter Botha elnök valószínű utódja, Frederik de Klerk a szeptember
6-i választások után, s még karácsony előtt szabadlábra helyezi -
hogy ,,szalonképesebbé,, tegye rendszerét.
Az idős politikus szabadulásával különleges helyzetbe kerül,
hiszen személyében tulajdonképpen három emberről van szó: a
magánemberről, a politikusról és a negyedszázados mítoszról. A
magánember továbbra is súlyos beteg, előrehaladott kora miatt a
börtönben szerzett tuberkulózisból soha nem tudják tökéletesen
kigyógyítani. Felesége, Winnie, aki 25 éve várja, s közben maga is
az apartheid-ellenes mozgalom egyik vezetőjévé és jelképévé vált, az
év elején komoly politikai botrányba keveredett. (folyt.)
1989. június 12., hétfő 13:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Huszonöt éve börtönben - 2.
|
A politikusnak - huszonöt éve semmi kapcsolata a gyakorlati,
napi politikával. ,,Lemaradt,, és ezért gyakorlatilag semmit sem tud
két hatalmas eseményről, amely irányítása nélkül zajlott le és
nagyban meghatározza a Dél-Afrikai Köztársaság mai politikai
helyzetét: az 1976-ban Sowetóban történtekről, amelyek legalább 700
fekete életét követelték, s az 1984-1986 közötti megmozdulásokról.
Jelentősen megváltozott helyzetbe kerül vissza, amelyre már az
apartheid legszégyenletesebb jelenségeinek bizonyos mértékű
enyhülése, a rendszer ellen küzdő mozgalmak erősödése és a
nemzetközi közvélemény támogatása a jellemző. A mai valóság és a
mítosz elkerülhetetlen összecsapásának, vagy szintézisének kell majd
meghatároznia, milyen szerepet fog játszani a következő években
korunk legnagyobb feketebőrű dél-afrikai politikusa.+++
1989. június 12., hétfő 13:18
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|