|
|
|
|
Lengyel kerekasztal (1. rész)
|
1989. március 14. kedd (MTI-Press) - ,,Lengyelország ma közelebb van a nemzeti közmegegyezéshez, mint valaha, s ha sikerül tető alá hozni a megállapodást, az példa nélkül álló történelmi precedenst teremthet,, - így vélekedett, igen optimistán, budapesti előadásán Jerzy Wiatr, a kerekasztal-megbeszélések egyik kormánypárti résztvevője, a varsói egyetem professzora.
Biztató jel mindenesetre, hogy kitűzték a konferencia utolsó plenáris ülésének pontos dátumát. Igaz, ahogy előre is sejteni lehetett, a tervezett hat hét kevésnek bizonyul a rendkívül bonyolult és szerteágazó problémák megvitatásához. Március közepe helyett így április harmadikára tűzték ki a záró plenáris ülést, az albizottságoknak pedig március 20-ig kellene bevégezniük a munkát. A halasztás ellenére az esélylatolgatók most inkább a megegyezést tartják valószínűnek, de még azt sem lehet kizárni, hogy valamilyen konfliktus kiéleződése miatt valamennyi fél felborítja az asztalt. Hiszen a tárgyalásokat folytató kompromisszumkeresők mellett mindkét oldalon vannak erre hajlamos erők. A kormányzat térfelén a LEMP ,,sértődött konzervatívjai,, , akik bizonyos dogmák megsértését kérik számon a reformereken. A másik oldalon pedig az ellenzék szélsőségesei, árulónak kiáltva ki azokat, akik egyáltalán szóba állnak a hatalom képviselőivel. Politikai engedmények A varsói kormányzat abban bizakodik, ha a politikai reform terén sikerül megtalálni a közmegegyezést, gyorsabban lehet majd előrehaladni a gazdasági gondok megoldásának útján. Az ellenzék viszont továbbra is kevés hajlandóságot mutat arra, hogy a politikai engedményekért cserében felvállalja a gazdasági csődtömeg kezelésének részbeni felelősségét. Az emberek ugyanakkor egyre türelmetlenebbül figgyelik a kivülről gyakran terméketlennek tűnő szócsatákat, s mihamarabb a zsebükön érezhető konkrét eredményeket remélnének. A másfél hónapja csordogáló párbeszéd-folyam mindenekelőtt a politikai reform kérdéseiben hozott áttörést. Elvi döntés született a szakszervezeti pluralizmus helyreállításáról: a Szolidaritás törvényesítése már kész tény, a legalizálást hivatalosan az új szakszervezeti törvény szentesíti majd. Nem kevésbé jelentős fejlemény, hogy elismerték az ugyancsak 1981-ben betiltott Paraszt-Szolidaritást is. Az ellenzéki követelések harmadik sarkallatos pontja a Független Diákszövetség megalakulása lenne, a fiatalok radikális fellépése miatt itt a legnehezebb a közeledés. (folyt.)
1989. március 14., kedd 10:28
|
Vissza »
|
|
Lengyel kerekasztal (2. rész)
|
Szabad szenátorválasztás A politikai reformcsomag másik elemét az elmúlt héten véglegesítették: kétkamarás lesz a lengyel parlament. A jövőben lesznek tehát lengyel szenátorok, s a szenátus összetétele reprezentálja majd leginkább a politikai erőviszonyokat. A felsőházba ugyanis közvetlen, teljesen szabad választásokon lehet bekerülni. A szejm, a jövőbeni alsóház képviselői helyein ugyanakkor a LEMP és a vele szövetséges két kis párt, valamint az ellenzék előzetesen megosztozik, a tervek szerint 60-40 arányban. A Szolidaritásnak ugyan nincs ínyére a ,,tortaszeletelés,, , inkább azért hajlott a kompromisszumra, mivel úgy érzi, még nincs kellőképpen felkészülve. Az ellenzéknek nincs tapasztalata egy választási kampány megszervezésében, s egyelőre az is kérdéses, mennyi műsoridőt kaphatnak a tömegtájékoztatási eszközökben. Az ellenzék inkább halasztotta volna az időpontot, végül azonban mégsem októberben, hanem már júniusban urnákhoz szólítják a lengyel választókat. Válságstratégia Bármennyire is a politikai kérdésekre koncentrálnak a varsói kerekasztalnál, a lengyel válság kimenetele végső soron mégiscsak a gazdaságban dől el. E téren eddig még nem születtek látványos bejelentések, a Szolidaritás a gazdaság teljes depolitizálását sürgeti, a kormányázat viszont illuzórikusnak minősített elképzelések helyett konkrét válságstratégiát és közös felelősségvállalást várna el tárgyalópartnerétől. A Rakowski-kormányzatot ugyanakkor érzékenyen érinti, hogy a politikai nyitás nem hozta meg a remélt könnyítéseket az adósságfronton, egyelőre nem jönnek újabb hitelek, a 40 milliárd dolláros külföldi tartozás tehertételével huzamosan számolni kell. Kockázatos időszaknak néz tehát elébe a következő hetekben Lengyelország, s a felek minden önmérsékletére szükség lehet, hogy ne kerüljön sor ,,asztalborogatásra,,. Az állandósult bérsztrájkok, a szélsőséges tüntetések e pillanatban a legnagyobb veszélyt jelentik, a spontán indulatkitörések máris előhívták a szükségállapot kísérteteit. Márpedig Lengyelország egyszer már elszalasztotta a történelmi esélyt.+++ Elekes Éva MTI-PRESS
1989. március 14., kedd 10:28
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|