|
|
 |
|
 |
A lipcsei ,,vásárdiplomácia,, (1. rész)
|
1989. március 10. péntek (MTI-Panoráma) - Aligha van a világon még egy vásár, amely olyan fontos politikai szerepet töltene be, mint a lipcsei. Március közepén és szeptember elején a tavaszi, illetve az őszi vásárok megnyitásáról szóló hírek az újságokban ma már inkább a politikai, mint a gazdasági hírek között szerepelnek. Lipcse ugyanis egyfajta ,,vásárdiplomácia,, helyszíne lett. A szász vásárváros árubemutatóin való nyugati részvétel és a vásárban zajló eszmecserék alapján mérik le az újságírók, hogy hol tart, miként fejlődik az NDK és egyes nyugati országok, de mindenekelőtt a két német állam viszonya.
Az ötvenes-hatvanas években, amikor a szocialista német állam
még nemzetközi elismertetéséért küzdött, politikai jelentőségűnek
számított, hogy kit sikerül megnyerni a lipcsei részvételnek, kivel
tudnak a vásárban üzletet kötni. Másrészt a német kérdésben, s azon
belül is Berlin státusának sajátos alakulásában keresendő, hogy
Lipcse miért lett a diplomáciai érintkezések fontos helyszíne. A
nyugatiak, különösen a nyugatnémetek, a hetvenes évek elejéig nem
fogadták el azt, hogy Berlin keleti fele az NDK fővárosa. Nem is
voltak hajlandók oda utazni. (Ez a fenntartás elvileg még létezik,
de a gyakorlatban ma már nem akadályozza, hogy Berlinben
tárgyalásokat folytassanak.)
Amikor gazdasági és politikai érdekből egyre többen keresték az
érintkezést az NDK vezetőivel, a lipcsei vásár kínálkozott olyan
fórumnak, ahol az elvi álláspont feladása nélkül tárgyalhatnak, a
kapcsolatfejlesztés szándékát tükröző gesztusokat tehetnek.
A vásárok nyitónapján elmaradhatatlan program, hogy az NDK
legfőbb vezetői, élükön Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával,
az Államtanács elnökével körtsétát tesznek. Általában mintegy 30
ország kiállítóit keresik fel. A 77. évében járó főtitkár mindmáig
vállalkozik erre meglehetősen fárasztó, három és fél vagy négy órás
vásárjárásra. Csupán egyetlen alkalommal hagyta ki, 1987.
szeptemberében, amikor bonni utazásának kezdete előtt egy nappal
nyílt meg az őszi vásár.
A két német állam közötti hivatalos érintkezések szaporodásával,
a szerződéses kapcsolatok bővülésével a ,,vásárdiplomáciának,, már
nem jut olyan nagy szerep, mint amilyet a nyolcvanas évek első
felében betöltött, amikor még lényegesen ingadozóbb volt Berlin és
Bonn viszonya. (folyt.)
1989. március 10., péntek 10:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|