|
|
 |
|
 |
Románia - emberi jogok - genfi szavazás (2. rész)
|
A csütörtöki szavazás előtti napokban a román küldöttség
megpróbálta megakadályozni a 12 állam határozattervezetének
szavazásra bocsátását. Kedden délután szóbeli javaslatot tett a
tervezetet kezdeményező Svédország útján a társszerzőknek, amely
szerint kormánya meghívja romániai látogatásra az Emberi Jogi
Bizottság szűkkörű vezető testületének, az irodának tagjait. Miután
azonban a tervezet kidolgozói szükségesnek nyilvánították, hogy ezt
az indítványt a szokásoknak megfelelően a bizottság az illetékes
magas szintű román vezetés részéről írásban kapja meg és Bukarest
szavatolja a bizottság képviselőinek akadálytalan helyszíni
tájékozódását, a genfi román küldöttség szerdán délután a javaslatot
visszavonta, és a csütörtöki szavazás lebonyolítása előtt ismételten
,,tárgytalannak,, minősítette.
A szavazás befejeztével, amelynek a során az ENSZ-bizottság a
szükséges többséggel határozati rangra emelte Svédország,
Magyarország és a többi 12 állam tervezetét, ismét szót kért a román
küldöttség vezetője, Gheorghe Dolgu nagykövet. Bejelentette, hogy
Románia nem ismeri el magára nézve érvényesnek, semmisnek tekinti a
határozatot. Ezt azzal indokolta, hogy - úgymond - tartalma
tendenciózus, a tények nem ismerésén és elferdítésén alapul,
beavatkozást jelent Románia belügyeibe, sérti szuverenitását és a
konfrontáció szellemét képviseli. Azt fejtegette, hogy Romániában
minden ember valamennyi jogát érvényesítik, az ország népét nemzeti
szolidaritás forrasztja eggyé, miközben számos nyugati országban
súlyos sérelmek esnek az emberi jogokon, amint ezt például a
munkanélküliség, a hajléktalanság, a kábítószer-fogyasztás tényei is
mutatják. Azt állította továbbá, hogy Magyarország azért került a
határozat társszerzői közé, mert régóta ismert területi reviziós
céljait akarja álcázni a nemzetiségek védelmére vonatkozó - mint a
román diplomata fogalmazott - ,,úgynevezett jog,, hangoztatásával.
Jugoszláviának a román nagykövet után felszólaló
küldöttségvezetője azt a magyarázatot adta országának a szavazástól
való tartózkodására, hogy nem ért egyet a döntés egyes tartalmi
elemeivel és meghozatalának bizonyos eljárási - formai
mozzanataival. Hangsúlyozta azonban, hogy ha a határozat csak a
romániai nemzetiségek helyzetének megvizsgálását irányozná elő,
Jugoszlávia is elfogadta volna.+++
1989. március 9., csütörtök 21:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|