|
|
|
|
Románia - emberi jogok - genfi szavazás (1. rész)
|
Genf, 1989. március 9. (MTI-tud) - Az emberi és az alapvető szabadságjogok romániai megsértését elítélő határozatot hozott csütörtök délutáni ülésén Genfben az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága. A 43 állam képviselőiből álló testületben ezt a döntést 21 ország támogatta, 7 ellene szavazott, 10 ország tartózkodott, öt pedig - köztük a bizottság közé tartozó négy szocialista ország - távol maradt a szavazástól.
A határozat első tervezetét nem sokkal a bizottság idei ülésszakának megnyitása után, február elején a svéd küldöttség dolgozta ki. Később kidolgozásához és előterjesztéséhez társszerzőként csatlakozott Magyarország, amely megfigyelői minőségben vesz részt a bizottság munkájában, valamint 10 más állam (Ausztrália, Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Kanada, Luxemburg, Nagy-Britannia, az NSZK és Portugália). Szövegének végleges kialakításához figyelembe vették a magyar delegáció javaslatait is. A 12 ország által beterjesztett dokumentum többek között rámutat, hogy Romániából az emberi és az alapvető szabadságjogok ottani súlyos sérelmeiről érkeznek hírek. Ezek közül a határozat kiemeli az úgynevezett területrendezést, amely erőszakos áttelepítéseket foglal magában és nagy múltú hagyományokat érint, valamint megvalósítása esetén a lakosság további széles rétegeinek emberi jogait nyirbálja meg. A dokumentum szóvá teszi, hogy a romániai nemzeti kisebbségek akadályoztatást szenvednek kulturális öntudatuk fenntartásában, és hogy egyre több román nemzetiségi polgár kénytelen menedéket keresni a szomszédos országokban. A határozatban a bizottság felszólítja a román kormányt a nemzetközi egyezményekben általa is vállalt kötelezettségeinek teljesítésére, és intézkedik arról, hogy a bizottság egy külön megbízottja foglalkozzék az emberi jogok romániai helyzetének megvizsgálásával. (folyt.)
1989. március 9., csütörtök 20:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|