|
|
|
|
Magyar-román viszony - Argumenti is Fakti 2.
|
A Hősök terén tartott tavaly júniusi megmozdulást a szovjet történész a budapesti dolgozók impozáns, a szocialista országok gyakorlatában meglehetősen szokatlan tüntetésének nevezte. Utalt rá, hogy ezt a román ,,területrendezési,, terv megvalósításának kezdete idézte elő. A terv lényegét ismertetve a cikkíró kiemelte, hogy annak egyik célja a román hivatalos megfogalmazás szerint is ,,a román társadalom népi, nemzeti, kulturális homogenitásának,, erősítése, ami - fűzte hozzá a szovjet történész - a magyar és más népek asszimilációjának gyorsítását jelenti. A cikk írója emlékeztetett, hogy több európai és amerikai ország - név szerint a szerző Magyarországon kívül Jugoszláviát, az NSZK-t és Ausztriát említette - sajtója, közvéleménye, némely esetben parlamentje aggodalmát fejezi ki Erdély európai jelentőségű történelmi és kulturális értékeinek sorsa miatt. Iszlámov utalt rá, hogy Magyarország tiltakozását a ,,területrendezési terv,, megvalósítása ellen és fellépését a romániai magyarok nemzeti-kulturális érdekeinek védelmében Romániában megintcsak a román belügyekbe való beavatkozásként fogták fel. A cikk szerzője fontos állomásnak nevezte a két ország viszonyában a tavaly augusztusi aradi csúcstalálkozót, mert - mint írta - a két fél lépést tett egymás felé, még akkor is, ha a konfliktus alapját képező kérdések közül sok nyitott maradt. Ezek közé tartozik a magyar lakosú települések sorsa a ,,területrendezés,, során, továbbá - ahogy a cikkíró fogalmaz - a romániai magyarok egy részének Magyarországra való áttelepülésével kapcsolatos problémák. Az aradi találkozót Iszlámov megfogalmazása szerint ,,rövid szélcsend,, követte, majd néhány hét múlva újult erővel lángolt fel a vita. Végül a történész kifejtette: feltételezi, hogy a természetellenes állapot a két szocialista ország kapcsolataiban ideiglenes jellegű. Teljes mértékben egyet lehet érteni a kapcsolatok távlatainak azon értékelésével, - írta - amelyet Grósz Károly adott 1988. november 16-i nyilatkozatában: ,,Ez a két nép, két ország hosszú ideje él egymás mellett, és ez így marad a jövőben is. A második világháború után kialakult határok számunkra véglegesek. Ebből következik, hogy nem az ellenszenvre és a feszültségre helyezzük a hangsúlyt, hanem az együttműködésre és a barátságra,,. +++
1989. március 5., vasárnap 10:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|