|
|
|
|
Magyar-román viszony - Argumenti i Fakti 1.
|
Barta György, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. március 5. vasárnap (MTI-tud.) - A magyar-román viszonyról, a két ország közti feszültség okairól közölt terjedelmes cikket az Argumenti i Fakti című szovjet hetilap legfrissebb száma.
T. Iszlámov, a történettudományok doktora a lap hasábjain megállapította: a feszültség a két ország között nem újkeletű, gyökerei a régmúltba nyúlnak vissza. A szerző a mai magyar történetírás szemléletével összhangban vázolta Erdély történetét a magyar honfoglalástól egészen a második világháborút követő párizsi békeszerződésig. Utalt rá, hogy Erdély a 16-17. században és a 18. sz. elején a magyar függetlenségi harcok bástyája, a nemzeti kultúra bölcsője volt. Rámutatott, hogy századokon át éltek együtt e területen magyarok, románok, németek, szerbek. Megemlítette, hogy a hivatalos román történetírás szerint a románok ősei már a Római Birodalom utolsó századaiban megjelentek Erdély területén. A párizsi békeszerződést és az 1975-ös helsinki záródokumentumot aláírva Magyarország egyértelműen lemondott minden területi követelésről szomszédaival szemben - emlékeztetett a szovjet történész. T. Iszlámov emlékeztetett arra, hogy az utóbbi két évtizedben gyakori volt a vita a magyar és a román történészek között a két nép történelméről. A korábbiakat azonban kiterjedtségében és a szenvedélyek hőfokában messze felülmúlta az a vita, amely 1986-ban az Erdély története című háromkötetes történeti mű magyarországi kiadása nyomán robbant ki. Bukarestben már a kiadás puszta tényét is a román belügyekbe való beavatkozásként fogadták, holott a kötet szerzői hangsúlyozták, hogy kizárólag a tudományos tárgyilagosság szempontjai vezérelték őket, gondosan kerültek mindent, ami mások nemzeti érzékenységét sérthetné. A cikk szerzője szerint tovább éleződött a helyzet, amikor a múlt év elején a magyar vezetés kinyilvánította, hogy az anyaország határain túl élő magyarok is a magyar nemzet részét képezik, és joggal számíthatnak a Magyar Népköztársaság segítségére. (folyt.)
1989. március 5., vasárnap 10:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|