|
|
|
|
NSZK-képviselet - áttelepülők
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. február 17. péntek (MTI-tud) - Az NSZK állandó berlini képviseletére erőszakosan behatolt négy olyan NDK-állampolgár, aki át akart települni a másik német államba. A szóban forgó személyek gépkocsin nagy sebeséggel behatottak a bonni diplomáciai kirendeltség épületének udvarára, s eközben egy sorompót áttörve elütötték az épület biztonságára ügyelő egyik NDK-rendőrt. A sebesült rendőrt kórházba kellett szállítani.
E csütörtöki esetnek a nyugatnémet Bild-Zeitung pénteki számában olvasható leírását megerősítette az NSZK állandó képviseletének szóvivője. Franz Bertele, a képviselet új vezetője a sebesüléssel végződött incidensért hivatalosan bocsánatot kért az NDK hatóságaitól, s a kórházban ápolt rendőrnek virágcsokor kíséretében mielőbbi gyógyulást kívánt. A Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióadója arról számolt be, hogy az állandó képviseleten tartózkodó NDK-állampolgárok ügyében Wolfgang Vogel, a humanitárius kérdések rendezésével az NDK hivatalos megbízásából foglalkozó berlini ügyvéd máris megvitatta a problémát a belnémet kapcsolatok bonni minisztériumának államtitkárával, Walter Priesnitz-cel. Ez esetben azonban a problémát bonyolítja, hogy a menedékkérők balesetet okoztak, s ennélfogva büntetőjogi felelősségre vonhatók. A rádióadó értesülései szerint, amelyeket azonban a humanitárius szempontok bizalmas kezelése miatt hivatalosan ez alkalommal sem erősítették meg, az utóbbi időben áttelepülési szándékkal több menedékkérési eset is előfordult az NSZK állandó képviseletére történt nagy feltűnést keltő tömeges januári behatolás óta. Akkor húsz személy ottani tartózkodásáról adtak nem hivatalos tájékoztatást. Ilyenkor általában az a humanitárius megoldás, hogy az illetők - az NDK-hatóságok büntetlenségét szavatoló ígéretére - elhagyják az épületet. Később a berlini állami szervek - erre való kötelezettségvállalás nélkül is - humanitárius vagy családegyesítési indításból lehetővé teszik az áttelepülést nyugatra. Állítólag ez történt a januári eset után is. Berlin azonban tartja magát ahhoz az elvi állásponthoz, hogy nem engedi magát zsarolni, kiváltképpen nem az NSZK állandó képviseletére történő erőszakos behatolással. Ezért a rendezés első feltétele az NDK-állampolgárok önkéntes távozása, illetve a diplomáciai képviselet sértetlenségének és zavartalan munkájának szavatolása.+++
1989. február 17., péntek 18:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|