|
|
|
|
Hermlin nyilatkozata a Der Spiegelben (2. rész)
|
A kommunista költő ugyanakkor több vonatkozásban egyoldalúnak és a tárgyilagosságot nélkülözőnek nevezte azt a módot, ahogy Nyugaton bírálják vagy a propagandában kihasználják az emberi jogok érvényesülésének NDK-beli hiányait. Amikor például a rendőrség legutóbb őrízetbe, majd 48 órán belül mégiscsak szabadlábra helyezett embereket Lipcsében, erről sokkal többet írtak, mint kommunisták százainak vagy valószinűleg ezreinek mostani iráni kivégzéséről... Mindamellett megállapította, hogy az emberi jogok szavatolására is vonatkozó bécsi okmány közelmúltban történt jóváhagyása az NDK részéről valóban összeegyeztethetetlen azzal a berlini intézkedéssel, hogy egyebek mellett felfüggesztették a szovjet sajtóban tallózó ,,Szputnyik,, című szovjet folyóirat postai terjesztését, és cenzúrázzák az egyházi sajtót. Megerősítette, hogy a ,,Szputnyik,, betiltása ellen az NSZEP Központi Bizottságánál több pártszervezet is tiltakozott. A párttagok közötti nyugtalanság azonban mégis derűlátást kelt benne abban a vonatkozásban, hogy a kommunisták soraiban érési folyamat megy végbe. A ,,Szputnyik,, esetét - sok más NDK-állampolgárhoz hasonlóan - ő is éppoly elhibázottnak tekinti, mint amennyire katasztrofális tévedésnek tartja kiváló szovjet filmek levételét a műsorról. A sztálinizmus felszámolásának folyamatában felhívta a figyelmet arra az általa úgy jellemzett különös helyzetre, hogy a múlt hibáit valóban ki akarják javítani, de nem akarják beismerni őket. Hermlin az NDK társadalmi életében az egyik legsúlyosabb fogyatékosságnak azt nevezte meg, hogy megoldatlan, sőt valószinűleg minden korábbinál megoldatlanabb probléma a nyilvánosság, a nyílt viták iránti igény kérdése. Meggyőződésem, hogy a szocializmus végső soron csakis egy ilyen nyilvánossággal és ilyen nyíltsággal építhető fel - jelentette ki, egyetértve egyben azzal a megállapítással: az NDK-ban is központi kérdés az állampolgárok növekvő igénye az ügyek intézésébe való beleszólásra, a politikai részvételre, egy szóval a ,,glasznosztyra,,. (folyt.)
1989. február 5., vasárnap 19:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- Debrecen 23 263: 3 héttel ezelőtt már kértük, hogy Romwalter Krisztinának mondják meg, hogy ne kitegye, ne összetegye a gyerek, hanem összerakja a gyerek a Mozaikban a kockákat. Változatlanul azt mondja kitetted,összetetted. Nagyon magyartalan, kérjük, hogy figyelmeztessék.
- 157-o93: Kérem Ribári professzort hivjon fel, nem hallok jól halláscsökkenésem van. Nagyon kérem, hogy hivjon föl.
- 6o5-376 Dunakeszi: Van Dunakeszin egy bolt, a l^o-es ahol drágábban adják a sertéskörmöt 25«-Ft-ért. Ezt szeretném bejelenteni.
-76I-A5ÍÍ Karsainé: Az Emberi Jogok Bizottságának többszázan adtunk fel levelet az erdélyi menekültek ügyében tértivevénnyel. A mai napig nem kaptunk visszaigazolást. A Postán azt mondták, hogy nekünk kell fizetni 15 Ft-ot azért, hogy egyáltalán megnézzék mi lett a sorsa a levelünknek. Nagyon furcsálljuk, hogy mikor nekünk kellett volna kapni értesitést, mi fizessünk, hogy utánanézzenek hol történt a hiba."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. március 14-én - meghalt Zita királyné az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak a felsége, Habsburg Ottó édesanyja. Akkoriban Habsburg Ottó már rendszeresen járt Magyarországra és természetesen részt vett édesanyja lelki üdvéért a Mátyás templomban Paskai László bíboros által február 3-án celebrált gyászmisén. Akkora volt a tömeg, hogy nem fért be a templomba. Sokan éljenezték Habsburg Ottót. Szerénységére jellemző volt, hogy őt feleségével együtt egykor az uralkodónak fenntartott díszpáholyba kívánták vezetni, de ő ezt nem fogadta el. A szentélyben lévő padok harmadik sorában vett részt a szertartáson. Nem egész véletlen, hogy sok kisgazdapárti volt jelen a szentmisén.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|