|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
|
ENSZ-határozat Romániáról
|
München, 1989. március 10. (SZER, A mai nap) - Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Emberi Jogi Bizottsága tegnapi döntése értelmében vizsgálatot indítanak a romániai emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatban. Az erre vonatkozó határozati javaslatot Magyarország is támogatta. Az ENSZ különbizottságának döntéséről hallgassák meg Szalay Tamás beszámolóját: - Genfben az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 21:7 arányban jóváhagyta a Svédország által előterjesztett határozati javaslatot, amelyet Magyarország is támogatott. Magyarországnak az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában csak megfigyelői státusa van, szavazati joggal nem rendelkezik. Kiállása a nyugati kezdeményezésű, a román hatóságok emberi jogi gyakorlatát élesen bíráló javaslat mellett, mindazonáltal igen jelentős fejlemény, éspedig abban az értelemben, hogy a Varsói Szerződés tagállamai közül eddig még egyetlenegy sem csatlakozott egy másik varsói szerződésbeli állam ellen irányuló nyugati határozati javaslathoz. A nagy többséggel megszavazott határozat aggodalmát fejezi ki az emberi jogok és alapvető szabadságjogok durva megsértéseit tartalmazó állítások miatt, és különmegbízott kinevezését javasolja a román hatóságok magatartására vonatkozó állítások kivizsgálására. A határozat nyomatékkal hangsúlyozza, hogy Romániában egyre nehezebb akadályokat gördítenek a nemzeti kisebbségek útjába hagyományaik ápolása, kulturális örökségük fenntartása tekintetében. A határozat ezenkívül rámutat a Romániából menekülők áradatára is, és megállapítja hogy éppen emberi jogainak durva megsértése készteti a menekülőket szülőföldjük elhagyására. A határozat említést tesz arról, hogy a menekülések Romániából azt követően kezdtek elszaporodni, hogy hivatalosan bejelentették az úgynevezett falurendezési - valójában sokezer hagyományos vidéki település lerombolásával járó - tervet. Gheorghe Dolgu román delegátus az Emberi Jogi Bizottság határozatát brutális beavatkozásnak minősítette Románia belügyeibe, és kijelentette, hogy Bukarest szemében a határozat érvénytelen, semmis. Soha nem fogjuk eltűrni, hogy kívülről erőszakoljak ránk, hogy mi magunk mit tegyünk - mondotta Dolgu, és megvádolta Magyarországot, hogy - idézem: Ugyanolyan revizionista szándékok vezérlik, mint a második világháborúban, amikor a náci Németország mellé állt. Bukarest ezzel a vádaskodással nyilvánvalóan megpróbálja elejét venni minden magyar részről történő további fellépésnek a Romániában" élő magyarok érdekében, mert egyszerűen figyelmen kívül hagyja a területi restaurációt elutasító hivatalos magyar nyilatkozatokat. Egyébként a román delegátus elutasító válasza azt jelenti, hogy az ENSZ külön vizsgálóbiztosának nem lesz módja helyszíni szemlét tartani, jelentését a romániai emberi jogi helyzetről főleg román emigránsok tanúvallomásaiból, beszámolóiból fogja összeállítani. Visszatérve a tegnapi genfi szavazásra, nem érdektelen felsorolni, hogy az egyes országok milyen magatartást tanúsítottak. A határozat mellett szavazott 21 állam; Argentína, Belgium, Kanada, Kolumbia, Franciaország, Gambia, Nyugat-Németország, Olaszország, Japán, Mexikó, Peru, Fülöp-szigetek, Portugália, Sao Tómé és Principe, Szenegál, Spanyolország, Swaziföld, Svédország, az Egyesült Királyság, Egyesült Államok és Venezuela. A határozat ellen 7 állam: Banglades, Kína, Kuba, Etiópia, Pakisztán, Szomália és Sri Lanka. Tartózkodott a szavazástól: Botswana, Brazília, Ciprus, India, Irak, Nigéria, Ruanda, Togo és Jugoszlávia, és végül nem vett részt a szavazásban a következő 5 állam: Bulgária, Kelet-Németország, Marokkó, Ukrajna és a Szovjetunió. Még a következő megjegyzések kívánkoznak ide: a határozat mellett kiálló országok nagy száma a Ceausescu-rendszer növekvő elszigeteltségének, a kondukátort körülvevő személyi kultusz elítélésének egyértelmű bizonyítéka. A magyar kormány kiállása, ha évtizedes késéssel is, minden tekintetben pozitív fejlemény, amely azt is jelzi, hogy a szovjet tömb szokásos szolidaritása az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában már a múlté. Mint ahogy annak is van jelentősége, hogy a szovjet tömb 4 szavazati joggal rendelkező tagja nem érte be a tartózkodással, hanem egész egyszerűen elhatárolta magát a számára is minden valószínűség szerint egyre kínosabbá váló román kérdéstől. +++
1989. március 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|