Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 13.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Nemzetközi sajtószemle:

Magyarországi változások

"...Daily Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai alapján:... kiindulópontja az Új Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja, mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami Magyarországon ma végbemegy. Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás? Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."

Nemzetközi nyomás Romániára

London, 1989. február 25. (BBC) - A bécsi utótalálkozó
záróokmányának aláírása óta Romániára egyre nagyobb nyomás
nehezedik, hiszen öt nemzetközi testület is felemelte szavát az
emberi jogok ottani megsértése ellen. A jogsértéseket szóvá tette
az ENSZ Bécsben székelő Emberi Jogi Bizottsága, a Nemzetközi
Munkaügyi Szervezet, az ENSZ Főtitkársága, az Európai Parlament, és
most Nagy-Britannia is.
    
    Fodor György a BBC délkelet-európai szolgálata munkatársának
hírmagyarázatát ismertetjük:
- Belgiumban ezen a héten a francia Newsweek televízió minden nap
fél órát Romániának és Ceausescu faluromboló politikájának
szentelt. Az adások után több tucat belga városka polgármestere
telefonált be és ajánlotta fel, hogy olyan romániai falvakat vesz
pártfogásába, melyeknek lakosságát a kitelepítés veszélye
fenyegeti.
    
    A gesztus valószínűleg szimbolikus jelentőségű, ám a legtöbb belga
immár tudatában van annak, hogy Romániában az emberi jogok
tekintetében valami egészen döbbenetes történik.
    
    Ugyanez történt Franciaországban is, ahol a témáról hosszú
televízió-adásokat nézhettek végig a nézők ebben a hónapban.
    
    Hivatalos szinten pedig a francia miniszterelnök az ENSZ Emberi
Jogi Bizottságát a romániai helyzet kivizsgálására szólította fel.
    
    Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetéhez panasz érkezett a Szabad
Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségétől a román kormány ellen, a
munkások jogainak megsértéséért.
    
    Maga az ENSZ főtitkára is panaszt tett Bukarestnek Dumitru Mazilu
román állampolgár ügyében, aki az ENSZ-ben dolgozott, ám
hazalátogatása után többé nem látták hivatalában.
    
    Nagy-Britannia pedig - a Bécsben hozott új megegyezés szerint, mely
az emberi jogok be nem tartása miatti felelősségre vonást
szabályozza -, magyarázatot kért Bukaresttől Doina Cornea jól
ismert ellenzéki személyiség és 20 másik ellenzéki sorsa miatt.
    
    Minderre a bécsi konferencia befejezését követő 5 héten belül
került sor.
    
    Bécsben Románia először megpróbálta megakadályozni az emberi jogok
ügyének előrehaladását, majd aláírta a záródokumentumot -
kijelentve, hogy nem hajlandó betartani azokat a cikkelyeket,
melyekkel nem ért egyet.
    
    Más kelet-európai kormányok ugyanezt teszik, ha növekvő belső
ellenállással találják magukat szemben. E tekintetben tehát Románia
nincs egyedül.
    
    A csehszlovák kormány szemrebbenés nélkül vette semmibe a bécsi
egyezményt még az aláírás napján - amikor békés tüntetéseket
erőszakkal fojtottak el Prágában.
    
    Románia azonban két okból is különleges esetnek számít. Először is
Romániában nemcsak az ellenzékiek és a tiltakozók, hanem válogatás
nélkül minden lakos ellen elnyomást alkalmaznak. Másrészről pedig a
bukaresti kormány Bécsben tanúsított álláspontja a helsinki
folyamat megállapodásainak természetét sérti azzal, hogy tagadja
azok kötelező voltát az őket aláíró kormányra nézve.
    
    A nyugati hatalmak már korábban jogtalannak nyilvánították a román
álláspontot, és valószínűleg újra és újra szóvá fogják tenni. De
vajon lesz-e ennek foganatja?
    
    Sok példával lehetne bizonyítani, hogy még a legelnyomóbb rezsimek
is, miután országukat a szakadék szélére juttatták, sokáig képesek
ellenállni a nemzetközi nyomásnak. Minél elnyomóbbá és
megnyomorítóbbá válnak az ilyen rezsimek, annál kevesebb
hajlandóságot mutatnak a változásra. A nép ellenállását elfojtja a
nyomor, és az elit tagjai olyannyira kompromittálódnak a rezsimmel
való kapcsolatuk miatt, hogy úgy érzik: vagy a rezsimen belül
boldogulnak, vagy aztán együtt pusztulnak.
    
    Romániában a rezsim legfőbb támaszát jelentő hatalmas biztonsági
apparátus és a politikai hatalmat gyakorlók csoportja valószínűleg
úgy véli, hogy a végsőkig ki kell tartania Ceausescu mellett.
    
    A nép ellenállása azonban nem tört meg - ahogy a közelmúlt számos
tiltakozó akciója is bizonyítja. Ezeknek a tiltakozó akcióknak az
egyik gyenge pontja az, hogy nincs kapcsolatuk a külvilággal, és
hamar el lehet őket fojtani anélkül, hogy a világ erről tudomást
szerezne.
    
    A belső ellenállást nagymértékben segítené, ha a bécsi konferencia
döntésein alapuló, Romániára gyakorolt nemzetközi nyomásnak
sikerülne áthatolnia azon a láthatatlan falon, melyet Ceausescu
országa köré emelt.
    
    - Az emberi jogok romániai megsértésének nemzetközi visszhangjáról
számoltunk be. +++
    


1989. február 25., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal


SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD