Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 13.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Nemzetközi sajtószemle:

Magyarországi változások

"...Daily Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai alapján:... kiindulópontja az Új Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja, mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami Magyarországon ma végbemegy. Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás? Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."

Interjú Deutsch Tamással és Rockenbauer Zoltánnal

München, 1989. február 19. (SZER, Zene-szó) - Antal Zoltán: Nemrég
Magyarországon jártam, öt év után először.
    
    Ezúton is szeretném megköszönni mindazok segítségét, baráti
törődését, akik hozzájárultak ahhoz; hogy kiküldetésem sikeres
legyen. Utam során több interjút is készítettem. Ezek közül adok
közre most egyet.
    
    Két héttel ezelőtt Tarján Miklóssal, a Budapesti Pártbizottság
munkatársával, a KISZ, a Magyar Posta, a Fővárosi Tanács és egy
bank közreműködésével beindítandó ifjúsági rádióról beszélgettem.
    
    Kiderült, hogy ez egy vállalkozás lenne, amely részvénytársaság
formájában működne. A Tarján Miklóssal készült beszélgetést
hallotta a Fidesz választmányának két tagja, Rockenbauer Zoltán és
Deutsch Tamás is. Megkérdeztem véleményüket.
    
    - Most meghallgattátok két héttel ezelőtt Tarján Miklóssal lefolyt
telefon-beszélgetésünket a tervezett ifjúsági rádióról. Közben
kiderült, hogy nem a KISZ, illetve nem csak a KISZ égisze alatt
folynak az előzetes munkálatok. Tehát meghallgattátok ezt a
beszélgetést. Mi az első benyomásotok?
    
    - Jól látható, hogy a KISZ mindenáron megpróbálja átmenteni azokat
a monopóliumokat, amik eddig istentől adott jogaik voltak, és hát
most is ez történik ezzel a rádióval, s nyilvánvalóan most csökkent
az állami támogatás, felére csökkent. Senki más nem kap állami
támogatást, de nekik ez a pénz kevés, és hogy most minden módon ezt
használják tőkésíteni, amit lehet. Ugyanez történt Szegeden az
oktatási központtal, Baján a 100 forintos vásárlásokkal és most úgy
tűnik, hogy ez történik a rádióval is, ami ebben különösen az
fontos, hogy továbbra is a tömegkommunikáció állami, illetve
pártmonopóliuma marad érvényben.
    
    - Úgy gondoljátok tehát, hogy a KISZ ki akarja egészíteni a
költségvetését, hiszen érzékeny veszteség érte. Ennek veszélye
eszembe jutott, amikor hallgattam ezt a beszélgetést. Legelső
benyomásomként azt kell mondanom, hogy továbbra is működnek azok a
felháborító reflexek, ami eddig is jellemző volt a KISZ-re és a
pártra is.
    
    A budapesti ifjúsági rádiónak a témája tavaly nyár óta került a
politikai köztudatba. Egyáltalán nyilvánosság előtt szó sem volt
még, hogy bármiféle KFT. alakult volna, most hallom itt először,
hogy erről szó van. A szavak és a tettek között óriási különbség
van. Ők baromi demokratikusan próbálják bebizonyítani azt a kérdést
a MISZOT-felé, ugyanakkor már rég (...) az egész ügyet teljesen
eldöntötte tenni. A MISZOT semmit érdemlegesen nem tudna abba
beleszólni, ha már egy létező KFT-ről van szó.
    
    - Elhangzott egy ígéret, amely szerint bármelyik altenatív
szervezet, így a Fidesz is részt vehetne talán a program
alakításában. Komolyan veszitek ezt az ígéretet?
    
    - Én nagyon nem tudom ezt komolyan venni. Sőt itt elhangzott az,
hogy a Fidesz idáig kijárta magának a nyilvánosság csatornáit, és
hogy módja van (...?) nem igaz. Bennünket többször próbálkozott már
a rádió és televízió is különböző módon megszólaltatni, és nagyon
sokszor letiltották. Most legutóbb néhány nappal ezelőtt Pécsi
Tamás nyilatkozott a Fidesz és a középiskolások viszonyáról. Egy
percet engedélyeztek először, másnap mégis ezt letiltották. Még
nyilván ugyanezek lesznek a feltételek, hogy amit akarnak,
átengednek, amit akarnak nem engednek.
    
    - Deutsch Tamás, neked esetleg van-e hozzátenni valód ehhez a
kérdéshez?
    
    - Zoli, a kérdésem elmondtam, nekem is ugyanez a véleményem. Csak
egy adalék: januárban az első Hét című műsorban megszólalt hét
független szervezet képviselője. Én voltam, aki a Fidesz részéről
ott nyilatkozott a felvétel előtt. Mivel a farmerdzsekimen volt egy
jelvény, megkért a műsorvezetőnő, hogy vegyem le, mert ő egy
adásképes felvételt szeretne csinálni. Szóval ennyit tud a Fidesz,
hogy egyáltalán a szabad politikai gondolkodás bekerülni a
tömegkommunikációba.
    
    - Hosszabb ideje hallok arról, hogy a Fidesz újságot készül kiadni.
    
    Beadtátok-e már a lapkérelmeteket?
    
    - Pillanatnyilag nem adtuk be, mert a jelenlegi sajtótörvény bár
elvben módot ad lapalapításra. A jelen körülmények között ez olyan
hercehurcával, huzavonával járna, hogy jelen pillanatban ezt nem
tettük meg. Nem tettük meg egyébként azért sem, mert a bíróság
nyáron az emlékezetes Fidesz kontra MTI, illetve Magyar Hírlap
perben a bíróság kimondta, hogy a Fidesz nem jogi személy, amit
ugyan mi nem tartunk normális ítéletnek, és mi törvényellenes
ítéletnek tartunk, de ennek ellenére ezt kimondták.
    
    - Most a jelenlegi sajtótörvény értelmében csak jogi személyként
kaphatnánk lapengedélyt. Most már az egyesülési és gyülekezési
törvény, kapcsán jogi személlyé válhatunk abban a pillanatban,
amint bejegyeztetjük magunkat. Ezt még nem tettük meg, úgyhogy mind
ez idáig nem adtunk be lapengedélyt, de természetesen be fogunk
adni lapengedély-kérelmet.
    
    Az egyesülési törvény úgy rendelkezik, hogy azok a szervek, amelyek
az egyesülési törvény kihirdetése előtt már jogszerűen működtek,
azoknak nem kell bejegyezniük magukat. Ez a törvényalkotók szándéka
szerint a pártra, a KISZ-re, a szakszervezetre, a Nőtanácsra
vonatkozik. A véleményünk az, hogy mi is már e törvény kihirdetése
előtt jogszerűen működtünk. Tehát már eleve kérdéses, hogy mi
bejelentjük-e magunkat. Egyébként Tarján Miklós is ezt nyilatkozta
ha jól hallottam az interjúban.
    
    - Térjünk akkor most vissza a tervezett rádióhoz, az ifjúsági
rádióhoz. Egy budapesti szórású rádió lenne ez, amely így egy
részvénytársaság formájában működne négy résztvevővel, úgy mint a
Magyar Posta, a KISZ Budapesti Bizottsága, a Fővárosi Tanács és
valamilyen bank, ahogy Tarján Miklós nyilatkozott. A KISZ annak
idején, illetve még ma is sokat beszélt az esélyegyenlőségről,
tehát hogy minden egyes szervezet kapja meg az esélyt, a
lehetőséget arra, hogy részt vehessen ilyen-olyan módon, beleértve
a sajtónyilvánosságot is a társadalmi közéletben. Nem gondoljátok,
hogy egy ilyen rádió súlyosan árthatna ennek az esélyegyenlőségnek?
    
    - Dehogy nem, pontosan ezt gondoljuk. Az a benyomásunk, hogy
egyáltalán nem hajlandó feladni sem a párt, sem a KISZ azt a
korábbról már bevált vagy korábban élő elgondolását, hogy továbbra
is működtetni kívánja a hatalmi monopóliumát, ami idáig - ahogy
Zoli mondta - istentől adott jogosítványa volt. Itt is talán erről
van szó.
    
    Véleményem szerint a KISZ és a párt lesz két éven belül az
élharcosa annak a törekvésnek, hogy semelyik társadalmi szervezet
ne kapjon állami támogatást. Tudniillik most a KISZ-nek is és a
pártnak is akkora tőkésíthető vagyona van, ami most mint állami
tulajdon kezelője illeti meg őt, amit két év alatt különböző
vállalkozások útján meg tud fialtatni, de akkor már nem lesz
szüksége állami támogatásra.
    
    - A most alakult független szervezetnek pedig szükségük van állami
támogatásra.
    
    - Elhangzott egy ígéret, hogy természetesen a Fidesz is részt
vehetne a műsor, a program alakításában. Ha most megkérdeznénk,
tehát egészen meglepetésszerűen rákérdeznék arra, hogy vannak-e a
Fidesznek elképzelései, milyen jellegű műsorokkal jelentkezhetne
egy esetleges nyitott rádió vagy ifjúsági rádió keretén belül,
akkor mit válaszolnátok?
    
    - Ez a kérdés tényleg váratlanul érintene. Ezen magam nem
gondolkodtam, de hát egészen biztos, hogy ma lennének olyan
belpolitikai kérdések, amit azonnal lehetne feszegetni. Hogy most
így hirtelen mi lenne az az egyik probléma, amit én szívesen
feszegetnék? Gondoljunk itt a Pozsgay-féle nyilatkozatra 56-tal
kapcsolatban, amit pontosabban ki szeretném egészíteni, nemcsak a
Pozsgay-nyilatkozatban, nemcsak az 56-os kérdés a lényeges, hanem a
Kádár-rendszerre tett elég erős célzás. Erről nagyon szívesen
beszélgetnék elsősorban Kádár Jánossal.
    
    - Deutsch Tamás, hadd tegyem még hozzá azt, ami tulajdonképpen a
kérdésedben is benne volt. Szerintem ezt a rádiót a MISZOT-nak kéne
működtetni. A MISZOT-ba közel negyven már működő és létező ifjúsági
szervezet tömörült. Ezt a rádiót akármilyen részvénytársasági
formában, a MISZOT-ban tömörült valamennyi szervezetnek teljesen
egyenrangúan kéne működtetnie. Tehát ugyanúgy az egyházi
szervezeteknek, a Demokrata Fórum ifjúsági tagozatának, a
Szociáldemokrata Ifjúsági Körnek, s a Fidesznek és a KISZ-nek
együtt.
    
    Azonban itt felmerül a kérdés, hogy milyen anyagi eszközökkel
szállhatna be a MISZOT egy ilyen esetleges ifjúsági rádióba. A
MISZOT-nak lesz anyagi bázisa. Éppen tegnap voltunk Langmár Ferivel
az ÁISH elnökhelyettesénél, és ott hallottuk azt, hogy a MISZOT-nak
lesz anyagi bázisa. Olyan anyagi bázisa, amit például erre tudna
fordítani. Hozzáteszem, félmillió forintja van jelenleg a KISZ-nek
arra, hogy kimenjen a VIT-re, Észak-Koreába, abba az országba,
amelyik a legdespotikusabb állam ma a világon. Véleményem szerint
ezt a pénzt is lehetne például arra fordítani, hogy nem a VIT-re
megyünk, hanem az ifjúsági rádióra fordítok.
    
    - Polgár Miklós egyik megállapítása az volt, hogy a fideszesek okos
kölkök, mindenhol el tudják helyezni a mondanivalójukat. Nekem volt
egy olyan érzésem, nem akarok választ sugallani, de volt egy olyan
érzésem, mintha Tarján Miklós megállapította volna: a fideszesek
már annyira okos kölkök, hogy nekik rádióra sincs szükségük.
    
    - Talán nem szerénytelenség, hogyha gondolom, véleményem szerinti
okos kölkök vagyunk. Azért a rádióra szükségünk lenne. Szóval ezt
Zoli is említette, egyáltalán nem olyan rózsás a helyzetünk, hogy
bárhol megjelennénk, tv-ben, rádióban, kapva kapnak utánunk,
illetve kapnak utánunk, csak sajnos a cenzorok még mindig nem
engednek be minket. Szükségünk lenne egy olyan rádióra, amit a
saját elgondolásaink szerint a többi szervezettel együtt tudnánk
működtetni.
    
    - Egy dolgot azért én is hozzá szeretnék ehhez tenni. Mi csináltunk
dolgokat - képviselővisszahívást és egyre több megmozdulást,
állásfoglalásokat időnként. Ezekben időnként megkerestek bennünket,
erről írtak valamit. Az, hogy mi megnyilatkozhattunk volna
igazából, sajtóban, tv-ben, rádióban, erről azért idáig nem nagyon
volt szó. +++
    


1989. február 19., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal


SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD