Rendszerváltás és az MTI

	A ,,királynő,, tovább hódít (1. rész)
1989. március 13. hétfő (MTI) - A hétvégi madridi, glasgowi és indianapolisi versenyekkel véget ért a fedettpályás atlétikai évad. A szöuli olimpia után sokan úgy vélték, hogy a téli idény halványabb lesz a megszokottnál, az atléták zömét nem fogja érdekelni a fedettpályás szereplés. Nos, nem lett igazuk, a sportok királynőjének csarnokban űzött válfaja is újólag bizonyította népszerűségét, igazán kitűnő eredményeket hozott a szezon. Pazar a csúcsleltár: 13 világcsúcsot, 1 világcsúcsbeállítást és 3 olyan Európa-rekordot könyvelhetnek el a statisztikusok, amely nem volt egyben világcsúcs is. Ez volt az utolsó olyan év, amikor Európa- és világbajnokságot is rendeztek, a jövő évtől kezdve felváltva tartják e két eseményt. E döntés helyességét igazolta az is, hogy a hágai EB-re nagyban rányomta bélyegét a két héttel később Budapesten tartott II. fedettpályás vb. A sztárok közül csak nagyon kevesen indultak Hágában, sok számban szinte úgy kellett összeverbuválni a mezőnyöket. Ezzel szemben a magyar fővárosban igazi atlétparádét láthatott a Budapest Sportcsanok közönsége és a közel félszáz tévéállomás közvetítésének sokmilliós nézőserege. Míg Hágában csak elvétve akadtak világraszóló teljesítmények, addig a vb-n 5 világcsúcs és további ragyogó eredmények jellemezték a versenyt. A téli találkozók során elért sok nagyszerű eredmény közül is kiemelkedik a kenyai Paul Erengnek a 800 méteren és a kubai Javier Sotomayornak a magasugrásban világcsúccsal elért világbajnoki győzelme, és a két szovjet rúdugró, Szergej Bubka és újabban egyenrangú vetélytársa, Rogyion Gataullin világcsúcs-párviadala. Különleges csemegét nyújtottak a gátfutó Roger Kingdom és Colin Jackson összecsapásai, a középtávfutó ír Marcus O,Sullivan, valamint az NDK-beli súlylökő, Ulf Timmermann magabiztossága,és a marokkói csodafutó, Said Aouita Szöul utáni ,,feltámadása,,. Amint a fölsorolásból is kitűnik, ezúttal elsősorban a férfiak vitték a prímet. A nők közül szenzációs budapesti 3000 m-es világcsúcsával a tapasztalt, s élete legjobb formáját most mutató holland Elly van Hulst (30) emelkedik ki. A világ tehát halad, sőt rohan. Sajnos, a magyar atlétika szekere ehhez képest csak lassan cammog. Rögtön le kell szögezni, hogy erről maguk az atléták csak nagyon kis részben tehetnek. Felkészülési lehetőségeik enyhén szólva is mostohák, és ebben nemhogy közeledés lenne az élvonalhoz, hanem enyre nő az űr. Márpedig az atlétika olyan magas szinten áll, hogy a puszta akarat már édeskevés. (folyt. köv.) 1989. március 13., hétfő 12:07
Vissza » Folytatásokkal »