|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Nemzetközi sajtószemle:
Magyarországi változások
"...Daily
Telegraphban Max Hastings a lap főszerkesztője jellemzi a
magyarországi változásokat a helyszínen szerzett benyomásai
alapján:... kiindulópontja az Új
Köztemető, annak is a 301-es számú, névtelen és elhanyagolt sírja,
mert ez a szellemi gyújtópontja annak a változásnak, ami
Magyarországon ma végbemegy.
Nem tudni, hányan nyugosszák örök álmukat abból a mintegy 2 ezer
emberből, akit az oroszok 1956 után agyonlőttek. Ezeknek a
parcellái mellett álldogálnak éjjel-nappal a polgári ruhás
titkosrendőrök. Új Köztemető, Katyn, Gulag - vajon most, a
glasznoszty korában hány középkorú, vagy öregebb oroszt kínoz és
tart ébren éjjelenként még mindig a lelkiismeret-furdalás?
Németh Miklós Max Hastings beszámolója szerint azt mondta: békés
átmenetet akarnak a demokratikus társadalomba, és a magyarországi
mozgalmat nem lehet feltartóztatni, még akkor sem, ha a
Szovjetunióban lelassulna a reformok tempója."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. február 21., kedd - Ülést tartott kedden az Országgyűlés Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottsága. Az Országgyűlés március 8-i ülésre készülve a testület megvitatta a sztrájkról szóló törvényjavaslatot, a Munka Törvénykönyvének módosítási javaslatát, az alkotmány korszerűsítésének koncepcióját, valamint a Belügyminisztérium feladat- és hatáskörének bővüléséről szóló előterjesztést. A bizottság állást foglalt amellett, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre a gyülekezési törvény módosítását, tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás értelmében a parlament előtti téren rendezvények tartása tilos.
A sztrájktörvény javaslatához és a Munka Törvénykönyvének módosítási javaslatához Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Miként elmondta, a sztrájktörvény megalkotása azért fontos, hogy megszüntessék a jogbizonytalanságot ezen a - jogilag jelenleg egyáltalán nem szabályozott - területen. A javasolt törvényszöveg azt célozza, hogy a sztrájkot, mint eszközt, csak végső esetben lehessen igénybe venni, s hogy kiszámítható legyen a jogellenes sztrájk szankciója. Az immár 21 éve hatályos Munka Törvénykönyvének most csak a módosítását tervezik, ami átmeneti megoldás, és főleg a társasági törvény megalkotása tette szükségessé. Halmos Csaba ígéretet tett arra, hogy a jövő év végéig előterjesztenek egy teljesen új koncepción alapuló Munkatörvénykönyv-javaslatot. A sztrájktörvény-tervezet fölött éles vita bontakozott ki több képviselő, illetve az államtitkár között. Tallóssy Frigyes (Budapest) úgy vélekedett, hogy a tervezet jelenlegi formájában nem alkalmas az elfogadásra. Indítványozta, hogy dolgozzák át a szöveget, s azt is két lépcsőben tárgyalja az Országgyűlés, hogy legyen idő az első olvasat során felmerülő gondolatok beépítésére. A képviselő szerint a benyújtott tervezet nem ad választ számos kérdésre, így például nem nyújt kapaszkodót a sztrájk jogosságának megítélését illetően, valamint nem tisztázza, hogy ki viseli a felelősséget a sztrájkok következményeiért. Horváth Jenő (Budapest) úgy vélekedett, hogy az lenne a kisebb rossz, ha most elhalasztanák a törvény parlamenti tárgyalását, és néhány hónapot még rászánnának egy általánosabb elfogadásra esélyt adó változat alapos kidolgozására. A most benyújtott javaslat keretjellegű jogszabály - mondta, és hozzátette, hogy ellenzi keretjogszabályok elfogadását. (folyt.köv.)
1989. február 21., kedd 19:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Dr Borosss Imre FKgP rehabilitálásról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kivánok. Meghallgattam a Haraszti Miklóssal készült interjút, ezek után határozottan állítom, hogy ha valaha valaki, bármilyen szinten is részt vett a magyar közéletben társadalmi csoportok, áramlatok, mozgalmak szervezésében, tehát belelátott ezek életébe, tapasztalata van ezen a terüteten, az 1989-ben Haraszti Miklóst tarthatja a demokratizáló Magyarország legkiforrottabb személyiségének, olyan embernek, aki nemcsak beszél, de mond is valamit. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|