Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 12.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Deutschlandfunk:

Diktatúrából - demokráciába

"...a Reinischer Merkúr megemlíti: egy körkérdés eredménye szerint a magyar elvtársaknak mindössze 37 százaléka kívánja egy korrekt többpártrendszer bevezetését. így - a lap szerint - nem feltétlenül alaptalan a gyanú, hogy Grósz pártfőtitkár valójában csak látszatpártokat akar létrehozni, lengyel vagy csehszlovák mintára. Hiszen a nem kommunista pártoktól megkívánja, hogy azok ismerjék el az új alkotmányt, amely Magyarországot kifejezetten szocialista államnak fogja nyilvánítani. Ezenkívül Grósz Károly az 1990-es parlamenti választásokra csak egy bizonyos kontingenst akar biztosítani a nem kommunista pártoknak, és valódi választási harcot csak 1995-re helyez kilátásba. Addig pedig még sok minden történhet, nem utolsó sorban Moszkvában is..."

Tollas Tiborról a Népszabadság cikke kapcsán

(Antal János)
München, 1989. március 12. (SZER, Zene-szó) - Tovább gyűrűznek a
február 18-án Bécsben tartott Fidesz bemutatkozó-est körül
keltett hullámok. Az MSZMP napilapja, a Népszabadság a február 21-
én közölt rosszindulatú cikke után, az elmúlt hetet megelőző
szombaton, március 4-én helyet adott a Fidesz választmányi tag,
Fodor Gábor helyreigazító cikkének - és rögtön válaszol is rá.
    
    Megjelent a Népszabadság kultur-rovatában, bár a válasz több
helyütt minden, csak nem kulturált. Addig csak hagyján, hogy Fodor
Gábor helyreigazítást kérő levele szinte őszintének látszó
értetlenkedést váltott ki a pártlap szerkesztőségéből, de újra
visszatérnek a Münchenben megjelenő Nemzetőr című lap
főszerkesztőjének Tollas Tibornak személyére is. Mégpedig a magyar
újságírás legrosszabb hagyományainak megfelelően.
    
    A Tollas Tiborral foglalkozó részt azt hiszem érdemes közelebbről
is szemügyre venni.
    
    Nehéz helyzetben vagyok, mert olyan szavakat kell kimondanom,
amelyek nem illenek bele az etikus újságírásról bennem kialakult
képbe. A Népszabadság ugyanis több alkalommal nem mond igazat.
    
    Szemelgessük:
A budapesti pártlap szerint 1945-ben Tollast, a volt csendőrtisztet
ugyan átigazolták a rendőrséghez, ám röviddel később felismerték,
mint állítólagos fasisztát. Nem a beregszászi deportáltak,
politikai foglyok, magyar zsidók, hanem egy volt csendőrtársa,
Szemenyei János tett rá terhelő vallomást.
    
    Itt már az első mondatban van egy apró baklövés. Kecskési-Tollas
Tibort ugyanis nem a rendőrséghez igazolták át 1945-ben, hanem az
újonnan alakult népi demokratikus hadseregbe, ahol főhadnagyként
szolgált, és hadtáp feladatokat látott el - amint azt a magyar
Honvédelmi Minisztérium által 1945. november 1-én kibocsátott
igazolvány is tanúsítja.
    
    A rendőrséghez később került, amikor 1947. január 1-étől B-listás
honvédtisztként - mint minden leigazolt hajdani csendőrtisztet -
behívták őrsparancsnoki iskolai tanárnak.
    
    Idézzük most talán állítólagos Szemenyei János vallomásának a
Népszabadságban megjelent passzusát:
"Kecskési Tibor jelenlegi rendőr főhadnagy 1944 áprilisától
hónapokig a beregszászi gettó parancsnoka volt, és ő súlyos
cselekményeket követett el. Október 15-ike után nyilas karszalaggal
és géppisztollyal a nyakában Budapest utcáin száguldozott."
Itt sem stimmel minden. Az a legkevesebb, hogy bizonyos Szemenyei
soha nem szolgált Kecskési Tibor parancsnoksága alatt, az viszont
már figyelemre méltó, hogy a tiszaszalkai illetőségű Gáspár
fivérek, akik a szóbanforgó beregszászi gettó zsidó nagytanácsának
tagjai voltak, és név szerint ismerték még az őrszemélyzetet is,
Kecskési Tibor tárgyalásán eskü alatt vallották, hogy Kecskési-
Tollas Tibor a terhére rótt bűncselekményeket nem követhette el,
mert nem vett részt a kitelepítésben.
    
    Álljon itt egy másik bizonyíték is: egy nyilatkozatról van szó,
amelyet Beregszász hajdani csendőrparancsnoka Morguly János (?)
csendőralezredes adott az Egyesült Államokbeli Clevelandben,
közjegyző előtt. A nyilatkozat szövege így hangzik:
"Alulírott kijelentem, hogy legjobb tudomásom szerint 1944. április
havában nem Kecskési-Tollas Tibor volt a beregszászi gettó
parancsnoka. A zsidók összeszedésekor az utolsó zsidó
elszállításáig a gettó parancsnoka egy előttem ma már név szerint
ismeretlen rendőr főhadnagy. A nagyváradi csendőriskola, a
beregszászi rendőrkapitányság kérelmére, mint karhatalom került a
beregszászi gettóba. A 117-es számú tábori hadtáp
csendőrzászlóaljnak a zsidókkal kapcsolatban semmiféle tevékenysége
nem volt -, s így Tollas Tibornak sem a zsidók összeszedésében, sem
a gettóban való őrzésében nem lehetett része.
    
    Kelt Cleveland, Ohio, Egyesült Államok, 1965. október havában.
    
    Közjegyzői hitelesítéssel."
A nyilas karszalagról csak annyit, hogy Tollas Tibor parancsnoka,
Qzváry-Nivius Attila (?) csendőrtábornok nem is tűrte volna, hogy
beosztott tisztjei pártszalaggal járjanak, nem is beszélve arról,
hogy a kérdéses időpontban Tollas Tibor alakulata Tiszaújlakról a
hátsó Tisza-vonalra, onnan pedig a Dunántúlra vonult vissza, s
Veszprémben töltött hosszabb időt.
    
    A Népszabadság állításával szemben az sem igaz, hogy Kecskési-
Tollas Tibort 1956. október 23-ikán a forradalom szabadította volna
ki rabságából.
    
    Tollas Tibor 1956. július 25-ikén szabadult, holott még másfél év
hátra volt a koncepciós jellegű perben kiszabott büntetéséből. Hogy
történhetett ez?
    
    1956 kora nyarán ügyészekből és ügyvédekből álló bizottságok
keresték fel a magyar büntetésvégrehajtó intézeteket, így a váci
fegyházat is. Minden fogoly ügyét a börtönben berendezett irodában
vizsgálták felül.
    
    Tollas Tibornak már ott szóban jelezték, hogy jogtalannak tartják
az ítéletet, s rövidesen szabadul. Javasolták továbbá, hogy azonnal
nyújtsa be rehabilitációs kérelmét, ezt azonban a forradalom
megakadályozta.
    
    Tollas Tibor a forradalom után távozott Nyugatra, november 9-ikén
lépte át az osztrák határt, Nickelsdorf térségében.
    
    Tollas Tibor igazi bűne tehát nem az volt, hogy a beregszászi gettó
parancsnoka lett volna, vagy nyilas keretlegény - ezek a vádak a
bizonyítékok ismeretében egészen nyilvánvalóan tarthatatlanok.
    
    Tollas Tibor azzal nyerte el az ÁVO figyelmét, hogy tudomására
jutott: a bevonuló szovjet csapatok el akarnak csatolni a trianoni
Magyarország területéről 23 falut. A községek férfilakosságát
elhurcolták, és a falvak elöljáróival erőszakkal aláíratták az
úgynevezett az átcsatolási kérelmet.
    
    Tollas Tibor ezt jelentette a Honvédelmi Minisztériumban, utána
megbízatást kapott, tárja fel részletesen az ügyet. Tollas Tibor
visszatért Tiszabecsre, jelentést készített, amelynek birtokában a
magyar kormány a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz fordult, és
panaszt emelt a szovjet szándékok ellen.
    
    Az amerikaiak és az angolok tiltakozásának hatására a szovjet
csapatok visszavonultak a területről. Az elhurcolt férfiak közül
azonban a többség már soha többé nem tért haza.
    
    Álljon itt még egy dokumentum, amely Nagy Ferenctől, volt
miniszterelnökünktől származik:
"Alulírott Nagy Ferenc, volt miniszterelnök igazolom, hogy
Kecskési-Tollas Tibort az 1945-46-os esztendőkből ismerem. Aki
akkor, mint a demokratikus honvédség főhadnagya, különleges
megbizatást kapott tőlem és a honvédelmi minisztertől, hogy a Bereg
megyei orosz csapatok által megszállt és közigazgatásilag is
kisajátított községek elhurcoltjai érdekében felderítést végezzen.
    
    Kecskési-Tollas Tibor ezt a feladatát a legnehezebb körülmények
között, mindvégig becsületes magyar munkával végezte -, még akkor
is, amikor a katonapolitikai osztály és az államvédelmi szervek
erre felfigyeltek. Jelentései nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az
akkori Szövetséges Ellenőrző Bizottság közreműködésével sikerült
elérni, hogy e területet újból visszacsatolják az anyaországhoz.
    
    Tudomásom szerint a későbbiekben ez volt az igazi oka annak az
üldözésnek, amelyet ellene a ÁVO megindított, s mely később
börtönbe juttatta.
    
    Washington, 1966. február 25.
    
    Aláírás: Nagy Ferenc volt miniszterelnök"
Az már csak személyes dolog, hogy a Népszabadság arra törekszik,
hogy Tollas Tibor személyének szándékos befeketítésével a Fideszt
is sárba rántsa. Félő, hogy a magyar történelemnek eme sötét
korszakát kevésbé ismerő újságolvasó esetleg hitelt ad a
Népszabadság áltárgyilagos kijelentéseinek. +++
    


1989. március 12., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Miklós atyának szól üzenetem. 1989. március 15-én Szegeden a Fogadalmi templomban Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök szentmisét mutat be a magyar népért. Ha jónak látja atyám sziveskedjék a vasárnapi Élő Egyház műsorában bemondani... Javaslom továbbá, hogy minden adásban hangozzék el, az erdélyi menekültek számára küldendő pénzadományok címe. Tudmásom szerint ez a következő, sziveskedjék utána érdeklődni. mert sajnos nem tudtam. OTP Szeged Széchenyi tér 7. 6720 a számla neve és száma: Csanádi Püspöki Hivatal 603152 B."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD