|
|
|
|
A hágai deklaráció - Németh Miklós nyilatkozata (1. rész)
|
1989. március 12., vasárnap - A hágai környezetvédelmi csúcstalálkozóról hazatérőben, a repülőgép fedélzetén Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozatot adott a Magyar Hírlap, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda kiküldött tudósítóinak.
Elöljáróban elmondta, hogy néhány hónapja, Michel Rocard francia miniszterelnöktől értesült a bioszféra- és ezen belül az ózonlyuk-probléma megoldására tervezett elképzelésekről. Már akkori telefonbeszélgetésük alkalmával szóba került, hogy olyan globális kérdésről van szó, amelyben a megoldásra csak a világ országainak összefogásával van mód, ám egy közös felhívás ténye is üzenetértékű lenne. Michel Rocard akkor így fogalmazott: örömmel vennék, ha a szocialista országok közül a reformok útját járó Magyarország csatlakozna ehhez a felhíváshoz. - Ez a felhívás, deklaráció nem hagyományos értelemben vett nemzetközi jogi szerződés, hanem inkább első állomása annak, hogy ráirányítsuk a figyelmet a légkör védelmének fontosságára, s a hágai program ezt a célt jól szolgálta - mondotta Németh Miklós. - Látni kell ugyanakkor, hogy a munka neheze még csak ezután következik. A levegő szennyezettsége nincs tekintettel az államhatárokra, a bioszférában nem is lehet határokat húzni. Tehát ha a Hágában aláírt nyilatkozat csak 24 ország kezdeményezése marad, akkor nem lesz igazán eredményes. Ezért lenne fontos - ahogy a konferencia zárómegbeszélésén Ruud Lubbers holland miniszterelnök hangsúlyozta -, hogy egyre több állam csatlakozzon a felhíváshoz, s az országok közötti együttműködés erősödjön a környezetszennyezés megakadályozásában. - Sokaknak feltűnt, hogy a hágai konferenciáról hiányoztak a nagyhatalmak. Nem írta alá a nyilatkozatot sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió, én azonban azt hiszem, hogy ennek nem politikai oka volt, s nem is az, hogy a két ország nem támogatja a környezetvédelem ügyét. A francia diplomácia már Mitterrand elnök moszkvai látogatásakor említést tett a szovjet vezetésnek a hágai nyilatkozat gondolatáról, s Moszkvában üdvözölték a kezdeményezést. Nem tekintem véletlennek azt sem, hogy Hágában az állam- és kormányfők tiszteletére adott vacsorán a holland miniszterelnök elsősorban azokra emelte poharát, akik nem ültek ott az asztalnál, jelezve: számít arra, hogy mielőbb más országok is csatlakoznak az egyezményhez. (folyt.köv.)
1989. március 12., vasárnap 12:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|