|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Nagy Imre jogi rehabilitálása
|
München,1989. április 21. (SZER, Magyar híradó) - A Minisztertanács szóvivője tegnap bejelentette, hogy a kormány megbízta a legfőbb ügyészt a Nagy Imre-per jogi felülvizsgálatával. Kasza László kommentárját hallják erről a lépésről: - Budapesten elterjedt a hír, hogy még június 16-a előtt rehabilitálják Nagy Imrét, a forradalom miniszterelnökét és munkatársait. Az újratemetés alkalmából - így a hír -, amikor az egész világ figyelme ismét Magyarországra irányul, az MSZMP nem akarja tovább magánviselni azt a szégyent, amelyet elnöke, Kádár János sütött rá. A hírt nem tudjuk megerősíteni, tény azonban, hogy a kormány felkérte a legfőbb ügyészt, vizsgálja felül az ítélet törvényességét. Ezt Marosán György tegnap hivatalosan közölte a sajtó képviselőivel. Az is biztosra vehető, hogy a kormány lépését az MSZMP Politikai Bizottságának döntése előzte meg. Ez - mint tudjuk - szerdán ülésezett. Amint tehát Grósz főtitkár a hónap elején rádiónyilatkozatában mondott - nem vitatom Nagy Imre és társai jogi rehabilitációjának lehetőségét - kezd gyakorlati formát ölteni. Nem kell különösebb őstehetség annak megállapításához, hogy ez a bizonyos jogi rehabilitáció most megtörténik, ha nem így lenne, nem kezdték volna el. Nem vet ugyan jó fényt a magyar bíróság függetlenségére, hogy a Politikai Bizottságban hozott döntést csak szentesítenie kell, de 40 év alatt megszoktuk. És egyébként is, most legalább jó döntéshez adja a nevét. A probléma másutt van. Ott, hogy Grósz Károly idézett rádiónyilatkozatában a politikai rehabilitációt szinte kizártnak minősítette. Mit jelent ez? El lehet a két szempontot választani, ki lehet mondani, hogy ezek a politikai vádak, amelyek alapján halálra ítélték Nagy Imrét és társait hamisak voltak, ezért tehát jogilag rehabilitálják, de ezek a vádak megint hitelessé minősülnek, ha politikai szempontból nézik a kérdést. Vagy arról van szó csupán, hogy a főtitkár ezzel a fából vaskarikával akarta megakadályozni további logikus kérdések feltételét. Például azt, hogy mi történik azzal a Kádár Jánossal, aki nemcsak a jogi, hanem a politikai tévedésért is felelős. Vagy még több, ha Nagy Imréék kivégzéséről beismerik, hogy bűn volt, akkor ezzel megkérdőjelezik az egész, erre a döntésre alapult rendszer létjogosultságát. Persze nem tudjuk pontosan, hogy milyen határozatot hozott egy nap alatt a Politikai Bizottság. Elképzelhető, hogy Grósz Károly felfogása nem kapott helyt ebben a határozatban sem, mint ahogy a párton belüli horizontális szerveződés ügyében is Pozsgay Imre vonala győzött. Volt ez annak ellenére, hogy egy nappal korábban a főtitkár azt még frakciózásnak nevezte. Azt azonban már most is megállapíthatjuk, hogy Nagy Imre és munkatársai esetleges rehabilitálása nagy dolog, következményei beláthatatlanok. Mellette szinte jelentéktelennek tűnik az az egyre gyorsuló ütem, ahogy az MSZMP főtitkára felőrlődik. +++
1989. április 21., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|