Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

A politikai pártokról szóló törvényjavaslat

München, 1989. április 19. (SZER, Magyar híradó) - A ma reggeli
lapok közölték a politikai pártokról szóló törvényjavaslatot.
    
    Azokat, akiket ma napközben sikerült megtalálnom a független
szervezetek képviselői, illetve a független szakértők közül - nem
sokat, hiszen ma tartják a kerekasztal-tárgyalásokat - azok mind
megerősítették, hogy a törvény előkészítéséhez nem kérték ki a
véleményüket.
    
    Ugyanezt hallom Orbán Viktortól, a Fidesz képviselőjétől és
jogásztól, akinek a véleményét kérném most a budapesti
telefonvonalon a ma megjelent törvényjavaslatról a politikai
pártokról.
    
    Tehát megerősíti-e Orbán Viktor ezt, hogy úgy készítették elő a
mindenkit érintő törvénytervezetet, hogy nem kérdezték meg őket?
    
    - Úgy van. Ezt én határozottan meg tudom erősíteni. Az egészen
bizonyos, hogy a Fideszt nem keresték meg. Ez azonban nem
szokatlan, mert minket nem is igen szoktak. De nincs tudomásom,
hogy másokat megkerestek volna erről. Már pedig a kerekasztal, az
ellenzéki kerekasztal megalakulása óta divat most már az ellenzéki
szervezetek között, hogy igyekeznek tájékoztatni egymást a
korábbiaknál sokkal rendszeresebben. Tehát tudnék róla, hogyha
ilyenfajta megkeresés más szervezeteket elért volna. Nem történt
ilyen előkészítés.
    
    - Orbán Viktor, jogász szemmel, első olvasásra mi a benyomás, mi a
döntő és első benyomás erről a törvényjavaslatról?
    
    - Egyelőre csak első benyomásokat tudok mondani. Itt van a kezemben
a Magyar Nemzetnek a mai száma. Amikor először elolvastam a
szöveget, akkor először nem tudtam, hogy sírjak, vagy nevessek.
    
    Először azt mondtam, ez egy vicc. Az után pedig azt gondoltam, hogy
ez szándékos provokáció. Szóval ez egy gyalázatos törvényjavaslat.
    
    Ez a legkevesebb, amit el tudok erről mondani.
    
    - Akkor halljuk a részleteket.
    
    - Igen. Nézzük sorban. A törvényjavaslat önmagában a szöveg már
nagyon rossz és egészen felháborított, de ami a Magyar Nemzet
ötödik oldalának a jobb felső sarkában áll és azt a címet viseli,
hogy Felhívás a Magyarországon működő társadalmi szervezetekhez, az
vérlázító. Itt arról van szó, hogy rövid néhány mondatban arra
kérik a független szervezeteket és mindenfajta társadalmi
szervezetet, hogy - és ez nem félreértés a dátum - április 29-ig
juttassák el az alkotmány-előkészítő kodifikációs titkárság címére
a javaslataikat és hozzászólásaikat. Április 29-ig, és ma
április 19-ét írunk. Ez az, amit Magyarországon ma úgy hívnak,
hogy társadalmi vita, vagy népakarat. Nekünk 10 napunk, van arra,
hogy elkészítsük ennek a törvénytervezetnek a bírálatát és
eljuttassuk. És akkor még mindig nem tudjuk, hogy ennek milyen
sorsa lenne, ha ezt megtennénk.
    
    Ha végignézzük az egész törvényjavaslatot, akkor a következőket
tudom mondani. Rögtön először - ez egy szervezeti álláspontja is a
Fidesznek - párttörvényre semmifajta szükség nincsen. Önmagában.
    
    Önmagában az az ötlet, hogy párttörvényt kell csinálni, a mi
véleményünk szerint nem tartható. Ez nemcsak a mi véleményünk, ezt
a legjobb magyar alkotmányjogászok is osztják. Az egyetlen
lehetőség, vagy egyetlen vitakérdés, ami szabályozásra vár a
következendőben, vagy a mostani pártoknak a működését illetően, az
a gazdasági kérdések lehetnek. De ehhez nem kell párttörvényt
csinálnunk.
    
    Azt gondolom, hogy mindenfajta más kérdés, amellyel foglalkozik ez
a törvény, úgy, mint alapítás, nyilvántartás, működés, megszűnés,
felügyelet és ellenőrzés, ezeknek nem egy párttörvényben van a
helyük, hanem különböző más törvényekben kellene, hogy legyen. Így
elsősorban az egyesülési törvényben kellett volna szabályozni. De a
törvényjavaslat első fejezetének a címe: a Politikai párt
alapítása, nyilvántartásba vétele és működése.
    
    A következő nagyon jól átlátható cselről van szó. Azt mondja
ugyanis a törvényszöveg, vagy javaslatszöveg, hogy az
alkotmánybíróság fogja bejegyezni a politikai pártokat. Az
alkotmánybíróság azonban nemcsak technikai szempontokat fog a
bejegyzéskor elbírálni, hanem tartalmi kérdéseket is megvizsgál. A
tartalmi kérdések pedig úgy fogalmazhatók meg a törvény alapján,
hogy az alkotmánybíróság megvizsgálja, hogy az adott politikai párt
programja az alkotmánynak és az alkotmányosságnak megfelel-e.
    
    Tehát gyakorlatilag itt egy tartalmi analízisről is szó van, nem
pedig csak technikai feltételek meglétének a regisztrálásáról. Ez
elfogadhatatlan. Teljességgel elfogadhatatlan. Arról az apróságról
nem is beszélek, hogy az alkotmánybíróság jelenleg Magyarországon
nem létezik. Nincs ilyen szervezet. De az alkotmánybíróságnak a
nagyon felgyorsult ütemű felállítási kísérletét úgy értelmezzük,
hogy a kommunista párt megpróbálja átmenteni az eddig teljesen
illegitim hatalmi pozícióit most már legitim szervezetekbe. Most
nyilvánvaló, hogy az alkotmánybírák kijelölésekor, mint minden
normális országban, az alkotmánybírák életfogytiglan kapnak
lehetőséget az alkotmánybíróságban való működésre, vagyis halálukig
lesznek az alkotmánybíróság tagjai, fő szabályként.
    
    Ha most az alkotmánybírákat a mostani politikai rendszerek keretein
belül választják meg, akkor itt arról van szó, hogy kommunista
alkotmánybírákkal lesz tele az alkotmánybíróság. És bár elvileg
független lesz, valójában azonban sohasem lesz az, és nem lesz
módunk arra, hogy oda valóban liberális szellemű alkotmánybírákat
ültessünk.
    
    - Mi lenne tehát akkor a független szervezeteknek a teendője,
szemben ezzel a törvényjavaslattal, Orbán Viktor?
    
    - Én azt gondolom, hogy nekünk most minden erőnket arra kell
koncentrálni, hogy megakadályozzuk a kommunista pártnak azt a
nagyon átlátszó szándékát, hogy most ezzel a parlamenttel, amely
abszolút illegitim, elfogadtasson sarkalatos törvényeket. Tehát
most nekünk minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy fontos
törvényeket ez az Országgyűlés ne hozzon meg. +++
    


1989. április 19., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD