|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Jalta csendes revíziója
|
(Jürgen Miminsky) Köln, 1989. április 16. (Deutschlandfunk) - Mihail Gorbacsov kijelentésének megfelelően jár el, és senki sem vitatja, hogy alapvető változások történnek a szovjet birodalomban. Moszkva reformkényszer előtt áll. A nagyhatalmi terjeszkedés politikáját egyelőre a háttérbe állították. A gigászi reformfeladatok teljesítése megköveteli a katonai célok módosítását, legalábbis a Szovjetunió határain kívül. A Kreml tengeren túli politikája már expanzív beállítottságú. Kelet- és Közép-Európa országai újra a nemzeti önrendelkezés kérdésein gondolkodhatnak. Magyarországon megindult a politikai erjedés, Lengyelország alapvető változások előtt áll, Prága és Bukarest saját népe ellen próbálkozik restaurációval, Szófia szélárnyékban kifulladva várakozik, Honecker hőn áhítja a Gorbacsov-korszak végét, és serényen szidolozza a rozsdafoltoktól vörhenyes vasfüggönyt, amely már csak egy elavult rendszer széthullásának utolsó szakaszát hivatott takarni. A politikai tavasz Budapesten a legszebb. A reformok fölött Nagy Imre szelleme lebeg. Egy totalitárius párt a pluralizmus nagy kalandjáig merészkedett. A tüntetéseken olyan jelszavakkal találkozhatunk, amelyeket évtizedeken át csak négy fal között mertek elsuttogni az emberek. Ismerős jelszavak: pluralizmus, demokrácia, a szovjet csapatok kivonása, a semlegesség. Az utcákon piros-fehér-zöld lobogók tengere, a vörös zászlók unalma a múlté. A tévéhíradóban többet találkozhatunk az amerikai nagykövettel, mint a szovjet kollégájával, akit alig ismer valaki, és akit még ennél is kevesebben akarnak megismerni. Varsóban ugyancsak változnak a viszonyok. Az első alkotmány 1795- ben íródott Lengyelországban. A 200 éves évfordulóra talán új alkotmányt kap a nemzet, s az önrendelkezés fogalma tartalommá telítődik. Kelet-Európában Jalta csendes revíziója történik, s méghozzá a megállapodás eredeti értelmével. A kölcsönös megértés alapja az önrendelkezési jog volt, de később már csak Sztálinnak volt szava. II. János Pál pápa június elején Skandináviába látogat. A pápa némelyik beszédében a semleges Finnország példája mintaként, modellként jelenhet meg Lengyelország, de az egész Kelet-Európa előtt is: befelé pluralizmus, kifelé semlegesség, anélkül, hogy megkérdőjeleznék a politikai, katonai szövetségek szükségességét. Csendesnek nevezhetjük Jalta revízióját, de titkosnak nem. Moszkva időről időre figyelmeztetően megemeli mutatóujját, Amerikában némelyek hangosan gondolkodnak az európai egyensúly, egy új Jalta kérdéséről. A vörös expanzió megtorpant, a misszionáriusi lendület befelé irányul, Moszkva forradalmi módon teszi kérdésessé az ancien régime létét. Csupán idő kérdése, mikor fog az önrendelkezési jog, Jalta alapeszménye megvalósulni Kelet-Európában. Ezt demokratizálódásnak is nevezhetjük. Meglehet, hogy ezt még túl korainak érzik a Szovjetunióban, de Kelet- és Közép-Európa kultúrnépei, amelyekre a jaltai szerződés vonatkozik, bizonyára másképpen éreznek. +++
1989. április 16., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|