Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

SZDSZ-közgyűlés - Kőszeg-intejú

Washington, 1989. április 16. (Amerika Hangja, Világhíradó) -
Néhány órával ezelőtt ért véget a Szabad Demokraták Szövetségének
közgyűlése a Corvin Moziban, ahol sikerült telefonon elkapnunk
Kőszeg Ferencet, a Beszélő főszerkesztőjét: - Mi történt a
közgyűlésen?
    
    - Szép volt a közgyűlés, ünnepélyes. Nagyon örültem annak, hogy már
második alkalommal ennyien jöttek el erre a közgyűlésre.
    
    Márciusban vitattuk meg először a programot. A vita első fordulója
után igen sok, több mint 50 hozzászólás érkezett. Ezeket a
szerkesztőbizottság felhasználta, bedolgozta a programba. Most
ezeket a változásokat ismertettük, illetve az egészen új
szövegrészeket mutattuk be a közönségnek, és végül az összegyűltek
- több mint ezer, az ezeregyszázat is megközelítette a résztvevők
száma - nagy szótöbbségekkel elfogadták ezt a programot. Tehát most
a Szabad Demokraták Szövetségének már egy elfogadott, kész
programja van.
    
    Ezenkívül elfogadtunk több nyilatkozatot is. Ezek az SZDSZ
közgyűlésének nyilatkozatai. Az egyik bírálja a tehetetlenkedő
kormányt, s azt a javaslatot teszi, hogy ez a kormány mondjon le,
és adja át helyét egy szakértőkből álló hivatalnokkormánynak,
amelynek a tagjai nem tagjai az MSZMP vezető testületeinek. Egy
olyan kormánynak, amely nem megy bele olyan nagy horderejű
döntésekbe, amelyeknek a későbbiekben - a remélhető demokratikus
választások után is - súlyos következményei lehetnek.
    
    Egy másik nyilatkozatot is elfogadtunk a párt ingatlanvagyonának
zárolásáról. Azt javasoljuk, hogy a párt ingatlanait zárolják, és
helyezzék egy nyilvános számozásra kötelezett vagyonkezelő testület
felügyelete alá. A párt pedig, amely nyilván tagdíjain kívül és
bevételein kívül jelentős költségvetési támogatással is
rendelkezik, fizessen lakbért, fizessen bért ezeknek az
ingatlanoknak a használatáért.
    
    - Tehát a Szabad Demokraták Szövetségének rendkívül gyakorlati,
praktikus javaslatai vannak?
    
    - Igyekszünk. Igyekszünk gyakorlatias javaslatokat tenni. Egyelőre
úgy tűnik, hogy nem olyan vezetői vannak az országnak, akik nagyon
fogékonyak a gyakorlatias javaslatok meghallgatására.
    
    - A kecskeméti pártgyűléshez nagyon sokan nagy reményeket fűztek.
    
    Mit hallott? Érdemes volt-e odafigyelni erre a pártgyűlésre?
    
    - Mindenképpen érdemes odafigyelni. A párton belüli reformmozgalom
jelentős, érdekes, rokonszenves esemény. Én nem hiszem, hogy az
MSZMP hitelét - akármilyen a párton belüli reformmozgalom - valóban
vissza tudja adni, mert az a hitel, az egész kommunista gondolkodás
hitele meglehetősen lejáratódott. Ennek ellenére azt gondoljuk,
hogy nagyon fontos az, hogy a párt vezetésében - már az MSZMP
vezetésében - reformgondolkodású emberek üljenek, mert az átmenetet
csak reformkommunisták tudják biztosítani, csak ők tárgyalóképesek,
és velük lehetséges olyan megállapodásokat kötni, amelyek
átvezetnek a parlamenti demokráciába.
    
    - Kőszeg úr! Ön szerkesztette a Beszélő nevű szamizdat folyóiratot.
    
    Meg van ez még?
    
    - Most jelent meg a 26. száma. Éppen itt, a közgyűlésünkön kezdték
árusítani.
    
    - Ez már nem szamizdat. Szamizdat ez még?
    
    - Még mindig szamizdat. Még mindig szamizdat, bár - hála Istennek -
az elmúlt hónapokban rendőri zaklatásnak, üldözésnek nem volt
kitéve. Most már az utcán árulják. De a sajtótörvény még mindig
olyan, hogy egy hosszadalmas engedélyeztetési eljáráson kellene
keresztülmennie. Mi szeretnénk megvárni az engedélyeztetéssel azt,
amíg az engedélyeztetés helyett egyszeri bejegyzési folyamat elég
egy lap megindításához.
    
    - Szóval nem is kéri az engedélyeztetést?
    
    - Egyelőre nem kértük, de lehetséges, hogy az SZDSZ elindítandó
hetilapjához fogunk azért engedélyt kérni, mert hát azért ennél az
elvi meggondolásnál tulajdonképpen fontosabb, hogy nyugodt
körülmények között adhassuk ki.
    
    - Milyen hetilapra készül az SZDSZ?
    
    - Voltaképpen egy olyan hetilapot szeretnénk kiadni, amely nem
pártlap, nem egy szervezetnek a szűkebb értelemben vett orgánuma,
hanem egy olyan politikai lap, amelynek a szerkesztése az SZDSZ
testületeitől függetlenül folyik, és az SZDSZ politikai vonalát
azáltal képviseli, hogy a szerkesztők, a lap vezetői az SZDSZ
tagjai. Tehát úgy mondhatnánk, hogy az SZDSZ-hez közelálló,
független lapot szeretnénk kiadni.
    
    - Hogyan tudná jellemezni ön az SZDSZ tagságát? Milyen rétegeket
képvisel?
    
    - Azt szokták mondani, hogy az SZDSZ értelmiségi párt. Ez igaz is,
hogyha azt nézzük, hogy a társadalomtudományi értelmiség számos
kiváló képviselője vesz részt benne, tartozik az alapítói közé és
dolgozik a vezetői és különböző szakértői tanácsadói testületeiben.
    
    Ugyanakkor azt hiszem, mégiscsak tévedés lenne azt mondani, hogy az
SZDSZ értelmiségi párt, ugyanis az SZDSZ-nek nagyon sok nem
értelmiségi tagja van a különböző helyi szervezetekben, amelyeknek
a száma elég szépen növekszik. Igen sok a munkás és minden
különböző nem értelmiségi foglalkozású emberek. Egy kicsit azt
lehet mondani, hogy az SZDSZ az elszánt emberek - így is mondhatnám
-, a dühös emberek pártja.
    
    - Mi lesz a következő eseménye a Szabad Demokraták Szövetségének,
amire oda kell figyelnie Amerika Hangjának?
    
    - Fontos eseménye volt a közgyűlésnek, hogy itt volt Szabad György,
a Magyar Demokrata Fórum képviseletében, és az ellenzéki
kerekasztal létrejöttének jelentőségéről, fontosságáról beszélt.
    
    Tehát arról, hogy van lehetőség, van már tapasztalat és van további
remény a különböző ellenzéki szervezetek együttműködésére,
összefogására.
    
    - Ez nagyon jó hír, Kőszeg úr. Az ön szakterülete tulajdonképpen a
mezőgazdaság. Mi a helyzet most Magyarországon az egyéni
kezdeményezésekkel vidéken a mezőgazdaságban? Hogy állnak most a
termelőszövetkezetekkel és az egyéni földekkel? Van-e valami terve
a kormánynak arra, hogy földet osszon?
    
    - A programunknak a mezőgazdasággal kapcsolatos részét Juhász Pál,
elsősorban Juhász Pál állította össze, és ő azt hiszem, lehet
mondani, hogy a legjobb magyar agrárközgazdász. A mi programunknak
az erre vonatkozó leglényegesebb gondolata az, hogy a föld azé kell
legyen, aki legjobban tudja hasznosítani. Tehát az, aki a föld
értekét a legmagasabban tudja tartani, úgy tud rajta termelni, hogy
egyrészt az a legmagasabb profitot biztosítja, másrészt, hogy a
leginkább képes a föld értékének a megőrzésére.
    
    A termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal éppen az a baj -
ezt a magyar gazdaság húzóágazatának, sikeres ágazatának szokták
nevezni. Valójában azonban a magyar termelési eredmények alatta
maradnak a nyugati termelési eredményeknek. És a másik, hogy ezeket
az alacsonyabban maradó, csak viszonylag jó termelési eredményeket
is a földeknek meglehetős kizsarolásával érik el. És azt
szeretnénk, hogyha olyanok kezelnék a földeket, akiknek érdeke az,
hogy a föld értéke ne csökkenjen, hanem nőjjön.
    
    - Szó van Magyarországon is olyasmiről, mint amiről Gorbacsovék
beszélnek, a hosszú távú földbérletről?
    
    - Igen. Igen, de azt hiszem, hogy talán tovább is vagyunk, mint a
Szovjetunióban. Itt azért elég régen kialakultak a különböző
magángazdálkodásnak a formái. Tehát a társadalmi alapjai talán
jobban meg vannak az ilyenfajta gazdálkodásnak.
    
    - Ha Magyarországon most valaki földműveléssel akar foglalkozni,
tud venni egy darab földet és azon elkezdeni egyénileg dolgozni?
    
    - Tud. Tud, de a mezőgazdaságilag hasznosítható földeknek csak igen
kis része van valójában szabad forgalomban. A termelőszövetkezetek
földjeinek nagy része kötött tulajdonban van. Ezekhez nem lehet
hozzájutni. Természetesen azt gondoljuk, hogy minden föld szabad
forgalmára van szükség ahhoz, hogy egy piacgazdaság a
mezőgazdaságban is kialakulhasson.
    
    - A nyugati magyarokat mindig nagyon-nagyon érdekli Nagy Imre ügye.
    
    A minap elhangzott, hogy szó lehet Nagy Imre jogi rehabilitálásról.
    
    Mit jelent az, hogy jogi rehabilitálás?
    
    - A kormány megígérte, hogy beleegyezik az eltemetésbe, megengedi,
lehetővé teszi azt, hogy ez ünnepélyesen történjen, és azt hiszem,
valószínűleg százezrek fognak június 16-ikán a temetőben
összegyűlni. Ez temetés azonban egyáltalán nem jelent jogi
rehabilitálást. Nem jelenti azt, hogy elismerik, hogy Nagy Imrét
ártatlanul végezték ki, hamisan vádolták mindazzal, amivel
vádolták.
    
    Tehát arról van szó, hogy felülvizsgálja a párt, és az a vizsgálat
valószínűleg kimutatná - én biztos vagyok benne, hogy kimutatná -,
hogy a per koncepciós per volt, a vádak hamisak, nem igazoltak, és
akkor be kell ismernie a bíróságnak, a bírói szervezetnek,
tulajdonképpen az egész államnak, hogy Nagy Imrét ártatlanul
végezték ki, s ami történt, az gyilkosság volt. Ezt jelenti a jogi
rehabilitáció.
    
    - Köszönöm Kőszeg úr! +++
    


1989. április 16., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD