 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
A Minisztertanács ülése
|
München, 1989. április 7. (SZER, Világhíradó) - A Minisztertanács
foglalkozott a népszavazás szabályozásáról szóló
törvényjavaslattal. Marosán György kormányszóvivő főleg azt látta
fontosnak közölni, hogy mi az, ami kimarad a népszavazás tárgyai
közül. Szerinte a nemzetközi gyakorlatból is kiderül, hogy a
népszavazást kizárják például egyes nemzetközi kérdésekben.
Nos, példát természetesen lehet erre is, arra is találni.
Mindenesetre az elgondolkoztató, hogy a kormány - nem első ízben -
külföldön keres alibit a saját rendeleteihez. És nem árt tudni: vég
nélkül lehetne sorolni azokat az államokat, ahol éppen hogy az
alapvető nemzetközi szerződésekben kötelező a népszavazás kiírása.
A budapesti kormány számára a nemzetközi kötelezettség az indok
arra, miért nem állítja le a bős-nagymarosi vízierőmű építését. Az
igazságügyi államtitkár viszont úgy véli: áthidaló
szövegmódosítással mégis csak mód nyílhatna a népszavazás kiírására
ebben a kérdésben is.
Most aztán végképp nem tudom, mit gondoljak. Akar a kormány
népszavazást, vagy nem akar? A közelmúltig legalább egyértelműen
tudni lehetett, hogy nem akar. Most gumiparagrafussal kívánja
áthidalni saját tehetetlenségét?
Ugyancsak a kormányszóvivő jelentette be, hogy április 25-én
megkezdik egyes szovjet alakulatok kivonását Magyarországról. Ezzel
kapcsolatos Grósz Károly mai kijelentése. Idézem:
"A magyar párt és állami vezetés mindaddig szükségesnek és
indokoltnak tartja a Varsói Szerződés létezését, amíg Európában
fennállnak a katonai, politikai szövetségi rendszerek."
A magyar pártfőtitkár mindezt Lusev hadseregtábornoknak, a Varsói
Szerződés új főparancsnokának mondta. Sajnálatos, hogy Grósz nem
tartotta fontosnak megemlíteni: a legtöbb politikai párt és
mozgalom Magyarország semlegességét követeli. Alighanem ez is olyan
nemzetközi szerződés, amiről a kormány nem akar népszavazást.
És Grósz Károly arról sem beszélt, kitől akarja megvédeni hazánkat.
A tervezett világkiállításra érkező nyugatiaktól? Avagy a nyugati
adósságok hitelezőitől?
Sajnos egyelőre úgy tűnik, Magyarországnak csak szövetségeseivel
van baja. Erdély, Bős-Nagymaros, vagy éppen a KGST példáját
sorolhatnánk.+++
1989. április 7., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|