Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

A Duna védelmében - Lipták-interjú

Washington, 1989. március 31. (AH, Világhíradó) - Lipták Béla
környezetvédő és Thassy Jenő New York-i munkatársunk
telefonbeszélgetését hallják. A Duna védelmében történt újabb
fejleményekről lesz szó:
- A kezemben egy értesítés, amelyet Lipták Béla, Yale Egyetem
előadójától, környezetvédőtől kaptunk - a következő mondatokkal
kezdődik: "Több éve folyt már a küzdelem a Duna védelmében anélkül,
hogy beszámolhattunk volna egyetlen sikerről vagy eredményről. Néha
már-már úgy tűnt, hogy tiltakozásainkkal csak az építkezések
meggyorsítását értük el. 1989 márciusában végre megváltozott a
helyzet". Béla! Hogyan változott meg a helyzet?
    
    - Az Országgyűlés elhatározta, hogy májusban újratárgyalja a
vízlépcső kérdését, és ezenkívül Németh Miklós, a miniszterelnök
pedig bejelentette, hogy hajlandóak a döntést a vízlépcső sorsáról
népszavazásra bocsátani, s azt is megígérte, hogy a népszavazás
megtartásáig leállítják az úgynevezett visszafordíthatatlan
munkálatokat.
    
    - Elegendőnek találod ezt?
    
    - Egyrészt óriási örömmel fogadjuk ezt a hírt, és nagy eredménynek
könyveljük el. Ugyanakkor azt szükséges kijelentenünk, hogy a
népszavazás megtartásáig nem-a visszafordíthatatlan, hanem az
összes munkálatot be kell szüntetni, elvégre a magyar népnek napi 5
millió forintját pocsékolják el egy ilyen építkezés folytatásával,
aminek majd a visszaállítása további pénzbe fog kerülni. És teszik
ezt olyankor, amikor az árak állandó emelkedése miatt a magyar
népnek így is komoly anyagi gondjai vannak.
    
    - Amikor folytatják ezeket a munkálatokat, kinek kedveznek, kinek
tetszik ez?
    
    - Érzésem szerint ez még mindig az a bizonyos kompromisszumra hajló
gondolkodás mód, amelyik ugye úgy gondolkozik, hogy amikor egy ing
rosszul van begombolva, akkor azt nem újragombolni kell, hanem
lassan vacakolni minden egyes gombbal, elhúzni ezt a folyamatot.
    
    Hát ez a része, ez helytelen, de azért a nagy lépés így is
megtörtént, és ezt örömmel üdvözöljük, és hát - mondjuk -
kívánságaink nyílván vannak. Ezek közé tartozik az, hogy a
népszavazást megelőzően adasson alkalom a vízlépcsőt ellenző
környezetvédőknek - Magyar Tudományos Akadémia és egyéb
szakembereknek -, hogy a véleményeiket kifejthessék a
tömegkommunikáció, tehát a rádió és televízió hullámain. Erre idáig
nem adódott mód, és a közvélemény bizony nagyon hibásan van
tájékoztatva.
    
    - És a parlament? A parlamentben akadt egy magyar képviselő, Bubla
Gyula, akinek tulajdonképpen mint az indítvány beterjesztőjének,
neki köszönhető a pálfordulás.
    
    - Igen. Hát Bubla Gyula és az őt támogató 35 képviselő úgy
hazaszeretetből, mint államférfiúi bátorságból jelesre vizsgáztak.
    
    És a képviselőházban ma már egyre több olyan ember van, aki kezd
egy kicsit azzal is törődni, hogy mi ennek a nemzetnek az érdeke.
    
    Ennek ellenére azért pillanatnyilag még a helyzet zavaros.
    
    - Mit tud a nagyközönség eddig?
    
    - Parancsolsz?
    
    - Mit tud a nagyközönség eddig az ügyről?
    
    - A nagyközönség felületesen van tájékoztatva például olyan*
alapvető kérdésekben, mint a szennyvíztisztításnak az összefüggése
a vízlépcső működtetésével. Ez nem világos, még a parlament sem
érti.
    
    A parlament megszavazta tudniillik, hogy a mindkét oldali
szennyvíztisztítást meg kell oldani mielőtt csúcsrajáratnák az
erőművet.
    
    Nem erről van szó, rosszul értik. A duzzasztást nem szabad
megindítani, és ugyanakkor a vízgazdálkodási minisztériumnak még ma
is az a terve, hogy jövőre, 1990 júliusában megkezdenék
Dunakilitinél a duzzasztást. Úgyhogy egész alapvető dolgokat kell
tisztázni, világossá tenni.
    
    - A magyarországi közvélemény például nem tud arról még ma sem,
hogy kifizetjük a felfüggesztés költségeit, amennyiben a
népszavazás amellett dönt.
    
    - Ki fogja kifizetni?
    
    - A dr. Frank Blackwald vezetésével létrejött pénzügyi bizottság
maga a washingtoni Foreing Policy Institutnak az alelnöke tett
arra egyértelműen ígéretet. Ezt már múlt októberben a világ
különböző pontjain 47 tüntetésen elmondtuk. Ezenkívül ugyanakkor
levélben értesítettük az MSZMP főtitkárát, Grósz Károlyt, a magyar
sajtót, azonkívül minden egyes alkalmat megragadtunk arra, hogy ezt
a hírt a közvélemény tudomására hozzuk.
    
    - És mindeddig nem jutott a közvélemény tudomására?
    
    - A köztudatban épp az ellenkezője van. A köztudatban az a tévhit
van, hogy a felfüggesztés további anyagi terhet jelentene az
országnak. Úgyhogy nagyon sok a további szükség a tájékoztatásra.
    
    - Mi az, amit ti itt, kint környezetvédők a nyugati magyarság
körében tenni szándékoztok?
    
    - Mi folytatjuk azokat az aktivitásokat, amelyeket eddig. Ezek közé
tartozik a tiltakozás a magyar követségek és konzulátusok előtt,
követelve, hogy a népszavazás megtartásáig is állítsák le az
építkezéseket. Aztán folytatjuk az egyéni levelek írását a magyar
parlament tagjaihoz. Mint talán tudott, mind a 386 tagjának a
parlamentnek a lakáscímére egyéni leveleket írt a nyugati
magyarságnak ezidáig 14 szervezete 9 országból, mellékelve
felvilágosító információkat.
    
    Ezenkívül pedig kihasználjuk az összes lehető alkalmat - például
hát ezt a rádiót is -, ezenkívül a már szabadabb magyar sajtót is,
hogy cikkekkel és levelekkel felvilágosítsuk a magyar közvéleményt
olyan kérdésekről, mint például, hogy a 100 ezer aláírás az
elegendő nemcsak olyan kis országban, mint Ausztria, Dánia, Svájc,
de olyan nagy országokban is, mint Olaszország vagy Anglia egy
népszavazás kiírásához. Aztán* tájékoztatni arról például, hogy a
vízlépcső készültsége Nagymaros-Visegrádnál még a 10 százalékot sem
éri el, és rendkívül könnyű eredeti állapotába visszahelyezni a
környezetet. Aztán felvilágosítani arról, hogy a nagyberuházások
terhe teszi szükségessé az állandó adóemeléseket. így például
egyedül a vízgát egy évi költsége több, mint a teljes
környezettisztításra beütemezett öt évi költségvetés. és ez
történik egy olyan országban, ahol minden 17. ember a levegő
szennyezettségétől hal meg.
    
    Továbbá felvilágosítani arról, hogy az Európa Parlamentben egy
újabb, az angol delegátus által beterjesztett határozati javaslat
született, amely szintén kéri a népszavazást, és egyben
figyelmezteti Magyarországot arra, hogy amennyiben az európai Közös
Piachoz kíván közeledni, illetve amennyiben a világkiállítás jogát
szeretné megszerezni, úgy helyes lenne, hogyha most már ajz Európa
Parlament harmadik figyelmeztetésére odafigyelne.
    
    Sokféle téren igyekszünk, az egész nyugati magyarság igyekszik
hozzájárulni ahhoz, hogy az otthoni közvélemény tájékozódjon, és
így amikor sor kerül a népszavazásra, tájékozottan vehessen részt
azon.
    
    - Béla, Egy utolsó kérdés, és ezt a legutóbbi beszélgetésünkkor is
feltettem: derülátó vagy-e rövid távon, hosszú távon, avagy nem?
    
    - Én most derülátó kezdek lenni. A távlatot 1990 tavaszára, tehát
az új parlamenttől várom az alapvető változást, de nagyon remélem,
hogy az új parlament összeüléséig is elérünk annyit, hogy az
építkezéseket legalább felfüggesztik, és így további kárt a magyar
gazdaság és a magyar környezet nem szenved. +++


1989. március 31., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD