|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A Fidesz oktatáspolitikai csoportjának nyílt vitája
|
München, 1989. március 21. (SZER, Magyar híradó) - Tegnap este a Fidesz oktatáspolitikai csoportja nyilvános vitát rendezett Iskola a láthatáron címmel. A budapesti telefonvonalon Mátay Melindát, a Fidesz oktatáspolitikai csoportjának képviselőjét kérdezem: mi volt a vita célja? - Ennek a vitának kettős célja volt. Egyrészt az, hogy egy első anyagát adja a Fidesz készülő oktatáspolitikai programtervezetének, ami nyilvánvalóan, hogy csak fő vonalakban adhatott egy olyan vitaanyagot, amelyet kifejezetten azzal a szándékkal készítettünk, hogy különböző ellenvéleményeket váltson ki a hallgatóság soraiban. A másik része viszont az volt a dolognak - és ez az, amit én a legfontosabbnak tartanék és kiemelnék -, hogy ez volt az első olyan alkalom hosszú-hosszú idő óta, amikor nyilvános oktatáspolitikai vitára került sor. Nagyon sok szervezet, akiket meghívtunk, illetve különböző képviselők egyházaktól, magániskoláktól, illetve szülőktől, például a VI. kerületből, most találkoztak először egymással, most ismerkedtek meg egymással, hogy milyen készülő nyilvános oktatáspolitikai élet. lesz nálunk Magyarországon, és mi ennek borzasztóan örültünk. Úgy éreztük, hogy végre egy ilyen kommunikáció megindult, és nagyon szeretnénk hogyha ez folytatódna. - Voltak érdekes, használható ellenvélemények? Valódi vita alakult ki? - Hogyne lett volna. Nagyon sok ellenvélemény volt, és mi ennek is örültünk. A vitaanyagot már előtte elküldtük a meghívottaknak, illetve ott is lehetett kapni. Volt ennek például egy olyan része ennek a vitaanyagnak, amely a Nyugat-Európában is ismert Valter- féle (?) rendszert tette át ebbe a vitaanyagba, amelyet ott sem vezettek még be, viszont ott is évtizedek óta vita tárgyát képezi. Természetesen, hogy ez a rendszer nálunk is ilyen hirtelen alapon, rögtön nagy-nagy ellenállást váltott ki, de én úgy érzem, hogy ez önmagában véve nem volt baj, és hát úgy érzem, hogy elsősorban el kell indulni egy ilyem vita útján ahhoz, hogy végül is valami egységes társadalmi konszenzus oktatáspolitikai kérdésekben is létrejöhessen. - Ezek szerint ez egy sorozat lesz? Rendszeres találkozó mindazokkal, akik érdekeltek az oktatásügyben? - Igen, mi nagyon szeretnénk ezt továbbra is így csinálni. - És hogyan gondolnak hozzáfogni a programok gyakorlati megvalósításához, vagy még csak az elvi előkészítésnél tartunk? - Az elvi előkészítésnél tartunk, de nyilvánvaló, hogy azokban az esetekben, amikor a konkrét napi gyakorlatban különböző atrocitások érnek például Fidesz-tagokat, például középiskolás tagokat, azért mert hogy ők Fideszt képviselnek, vagy Fidesz csoportot akarnak alakítani, akkor nyilvánvalóan, hogy abban a pillanatban erre reagálunk. Illetve budapesti Fővárosi Tanácsnak olyan felhívására, amely szerint például a Fidesz nem kívánatos az oktatási intézményekben. Napi, politikai szinten persze hogy ezek jelentkeznek, de én úgy gondolom, hogy programszinten kell még ennek a dolognak alakulnia. - Aki érdeklődik a téma iránt, hol jelentkezhet? - Az 1034 Budapest, Selmeczi utca 21. alatti magánlakáson, amelynek telefonszáma: 884-463 és Berecz Ágnes, az oktatáspolitikai csoport ügyintézője és egyik oszlopos tagja az, akinek ez a lakása, és tulajdonképpen rajta keresztül mennek az oktatáspolitikai csoport dolgai. De természetesen a Fidesz irodát is fel lehet hívni, onnan is szokták az üzeneteket nekünk továbbítani. - Tehát mindenki megkapja, megkaphatja itt a programtervezetet, amelyhez aztán a legközelebbi találkozón hozzászólhat. - Igen, természetesen. - És hova mennek ki a meghívók? - Megpróbáltunk mindenkit meghívni, aki ma pillanatnyilag a politikai élet porondján valamilyen módon megjelenik, illetve hát mondjuk például az egyházak képviselőit, vagy magániskolák képviselőit pedig azon az alapon, hogy nekik milyen gondjaik vannak, és hogy ebből a szempontból próbáljanak meg hozzászólni a vitához. - Utolsó kérdés: van remény a magyar oktatásügy meggyógyítására? - Én úgy gondolom, hogy ebben mindenképpen hinni kell, hogy van remény. Itt nincs olyan, hogy nincs remény. +++
1989. március 21., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|