Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Tabu nélkül?

(Váczi Sándor)
Köln, 1989. március 11. (Deutschlandfunk, Csak egy szóra) -
A magyar politika jelenleg naponta újabb és újabb meglepetéssel
szolgál. A reformtörekvések olyan elemi erővel törtek elő, hogy még
a nemzetközi közvélemény figyelme is Budapestre irányul. A
világlapok is komolyan fontolgatják, sikerül-e, sikerülhet-e, a
kísérlet az egykori kommunista diktatúra átalakítása nyugati típusú
pluralista demokráciává.
    
    Az új utak keresése nem egyedi jelenség. A Gorbacsov által
elindított új irányvonal teremtette meg a lehetőségeket.
    
    Lengyelország is habozás nélkül elindult ezen az úton. Az éllovas
szerepét azonban Magyarország vette át. Itt persze hozzá kell
fűznünk, hogy ebben szerepet játszott a közép-európai kultúrkörrel
való évszázados kapcsolata és elszigeteltsége a szlávok idegen
világában.
    
    De térjünk vissza az aktuális eseményekhez: lett légyen ez egy
kabinetülés, a Politikai Bizottság tanácskozása, vagy a Központi
Bizottság ülése, a hosszú lére eresztett, semmitmondó közlemények,
vagy titkolózások helyett most már e grémiumban is hónapok óta
tényeket gyártanak. Legalábbis felszámolják azokat az akadályokat,
melyek a szabad vitákat gátolták.
    
    Így volt ez az Országgyűlés háromnapos ülésén is, mely pénteken
este fejeződött be. A tabuktól mentes légkörben a képviselők
szabadon vitatkoztak, felszólalást válaszbeszéd követett, és ezzel
a képviselők igen nagy szolgálatot tettek a parlamentarizmusnak. A
Tisztelt Ház egy, a klasszikus értelemben vett parlamenthez
hasonlított.
    
    Még sok víznek kell lefolynia a Dunán, míg önök, kedves hallgatóim
és mi, a külföldi megfigyelők teljes bizonyosságot nyerünk azzal
kapcsolatban, hogy ténylegesen megvalósulnak-e a hangoztatott
magasztos eszmék és bátor követelések. A számtalan kezdeményezés és
javaslat közül melyeket rögzítik majd fehéren-feketén az
alkotmánytervezetben, és melyek épülnek majd bele a végleges
szövegbe. Belekerül-e a népi demokrácia és a szocializmus fogalma?
    
    Lesz-e egy második kamarája a parlamentnek? Milyen lesz az új
címer? Milyen jogokkal fog rendelkezni a tervezett alkotmánybíróság?
    
    Pillanatnyilag több a kérdés, mint a válasz. Azt sem tudjuk, hogy a
parlamenten kívüli csoportok követelései a vita tárgyát képezik-e.
    
    Példaként a Fideszt említhetjük, amelynek 12 pontból álló
katalógusa figyelemre méltó kezdeményezéseket tartalmaz. És azt a
kérdést is feltesszük magunknak: hogyan is állt a párt által
nyomatékosan kért nemzeti fegyelem? Szolidárisán ünneplik-e majd az
előttünk álló, újra nemzeti ünneppé kikiáltott március 15-ikét,
vagy talán ez fogja igazán felmutatni a szakadékot a vezetők és a
vezetettek között?
    
    A külföldnek minden oka meg van arra, hogy érdeklődéssel figyelje a
magyarországi fejleményeket. Ennek a fordítottja sem lenne
helytelen. Azokat a kérdéseket, amelyek most Önöknél még vita
tárgyát képezik - például Franciaországban, az Amerikai Egyesült
Államokban, vagy pedig nálunk, a Szövetségi Köztársaságban - már
kielégítően megválaszolták. Az biztos, hogy a bonni-alaptörvényt
nem lehet tetszőlegesen bármely országra átruházni. Erényei
ellenére sincs szükség arra, hogy felülmúlhatatlannak kiáltsák ki.
    
    Az angolok írott alkotmány nélkül is boldogulnak, és senki sem
állítja, hogy ne lennének demokraták.
    
    Mégis hasznos dolog egy pillantást vetni a funkcionáló
alkotmányokba, csak azt nem szabad elfelejteni, hogy a szavak nem
teszik ki a lényeget. A megfogalmazásokat tekintve, majd minden
alkotmány épületes olvasmány, a szavak és a gyakorlat azonban nem
mindig fedi egymást.
    
    Az új magyar alkotmány sikerének mércéje az egybevágóság lesz. A
jelenlegi gyógyító szellemi nyugtalanság egyébként - úgy vélem -
feljogosít arra, hogy optimisták legyünk. +++
    


1989. március 11., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD