|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Kilényi Géza az alkotmányról
|
(Pesti Kati) Washington, 1989. március 8. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Budapesten megkezdődött a magyar Országgyűlés márciusi ülésszaka, és ezzel együtt az új alkotmánytervezet parlamenti megvitatása is. Jolyon Naegele kelet-európai tudósítónk budapesti beszámolója - amit Pesti Kati tolmácsol - arról tanúskodik, hogy a magyarországi egypártrendszer fokozatosan megszűnik. - Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes szerint az egypártrendszer átalakítása többpártrendszerré nem megy egyik napról a másikra. Mint az alkotmánymódosítás parlamenti benyújtását megelőző tegnapi sajtótájékoztatóján mondotta: Magyarországnak több éven át tartó átmeneti időszakra lesz szüksége, hogy elkerülhető legyen a társadalmi robbanás. Magyarország több mint négy évtizeden át egypártrendszerben élt. Az elmúlt hónapokban azonban gomba módra alakultak az új pártok és politikai szervezetek, és a kommunista párt önmaga által kijelölt társadalmi vezető szerepe kétségessé vált. Kilényi szerint az új alkotmány a meglévőtől teljesen különböző alapelvekre épül. Mint mondotta, az új elvek a következők: a nép szuverenitása, a többpártrendszer, a piacgazdálkodás, a hatalom megosztása, a demokrácia, a polgári és emberi szabadságjogok teljes tiszteletben tartása, valamint mindezek megőrzésére nyújtott biztosítékok, a népszavazás, és a nép részvétele a törvényhozásban. Kilényi elmondta, hogy az első új alkotmánytervezetet januárban véleményezésre átadták minden ellenzéki csoport képviselőjének. Ami az Országgyűlés elé kerül az a második változat, amelyben már benne van mindaz, amit ezek a csoportok hozzáadtak, és éppen ezért jelentősen különbözik az elsőtől. Megjegyezte: nem az számít kitől erednek a javaslatok, csak az, hogy ami bekerül az alkotmányba, az a többség számára elfogadható legyen. Az alkotmány nyilvános megvitatására az év második felében kerül sor. A tervezet utána megint a képviselők elé, majd végül népszavazásra kerül. Kilényi szerint az új alkotmány nem kötelezi el Magyarországot sem az egypártrendszer, sem a többpártrendszer mellett. Ugyanakkor azonban több politikai párt létezését tételezi fel. Hozzátette azt is, hogy az alkotmány csak olyan társadalmi szervezetek működését teszi lehetővé, amelyek programja összhangban áll az új alkotmánnyal. Ez megtiltja a magyar államelnöknek bármiféle pártfunkció betöltését, és az alkotmányjogi bírák sem lehetnek tagjai semmiféle politikai pártnak. Kilényi még elmondta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1987-ben egész sor politikai reformjavaslatot készített, és ezek alapján figyelmeztetett az egypártrendszer potenciális veszélyeire, amelyek az Akadémia szerint a párt korlátlan hatalmában gyökereznek. A párt önbizalma ugyanis túlzott. A kollektív és egyéni hatalomba vetett hit úgyszólván vallásossá fajult, miközben nincs semmiféle intézményes biztosíték az önkényuralom megakadályozására. - A Magyar Szocialista Munkáspárt ugyanakkor bejelentette, hogy támogatja egy kerekasztal-konferencia gondolatát, amelyen úgy Keletről mint Nyugatról 22 párt képviselői - kommunisták, szocialisták, liberálisok és konzervatívok vennének részt. A szimpózium még ebben az évben Budapesten kerül megrendezésre. +++
1989. március 8., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|