Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Bős-Nagymaros

(Kéri Tamás)
München, 1989. március 5. (SZER, Világhíradó) - Mint tudjuk, a jövő
héten ülést tart az Országgyűlés. Az egyik fontos kérdés: szóba
kerül-e a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer további sorsa. A
kérdésnek többek között 124 ezer magyar állampolgár aláírása,
követelése ad nyomatékot, de a hatalom eddigi reakciói
érzéketlenségről tanúskodnak. Az Amerikában működő Magyar
Környezetvédelmi Alap elnöke, Lipták Béla Magyarországon szerzett
benyomásait mondja el a New Yorkban készített interjúban, amelynek
most első részét hallják.
    
    A mikrofonnál Kéri Tamás. Kedves hallgatóim, szeretettel üdvözlöm a
Szabad Európa Rádió New York-i stúdiójában Lipták Béla egyetemi
tanárt, a Magyar Környezetvédelmi Alap elnökét, aki nemrég tért
vissza Budapestről, Magyarországon tett látogatásáról.
    
    Kedves Béla! Hallgatóink sok mindenre kíváncsiak utaddal és
tevékenységeddel kapcsolatosan. Az idő viszont sürget, hadd
állapodjunk meg a következőben. Beszéljünk most arról, hogy milyen
célokkal mentél Magyarországra, és hogy mennyiben sikerült azokat
megvalósítani. Holnap ugyanakkor beszéljünk ugyanebben az időben
arról, hogy mi történik a jövő héten Budapesten, elsősorban a
Parlamentben, és mi várható. Ezek után térjünk át akkor a mai
témára. - Milyen megfontolások vezettek arra, hogy a nyilvánosság
előtt lebonyolított magyarországi utadat most megtedd?
    
    - Kérlek szépen, a magyarországi közvélemény hiányos tájékoztatása,
hibás és hiányos tájékoztatásának az ellensúlyozására mentem haza.
    
    Előadást tartottam a műegyetemen, a Marx Károly egyetemen,
Csepelen, interjút adtam a Kapu, a Hitel, a Képes 7 című lapoknak,
és megbeszélést folytattam a Nagymaros Bizottsággal, a Duna Körrel,
Paskai László bíborossal, képviselőkkel. A hibás és hiányos
tájékoztatás a következő területeket érintette. Öt különböző
témakör az, amiről a magyar közvélemény nincs jól tájékozva.
    
    Az első az, hogy a népszavazás megtartására a jelenleg érvényben
lévő alkotmány 3l/d. pontja elegendő.
    
    Tehát a népszavazást azonnal ki lehetne írni, és az összegyűlt
aláírások száma, a Magyarországon átadott 124 ezer aláírás, és
amihez a nyugati magyarság is hozzáadott több tízezret február 23-
án, itt New Yorkban is átadtunk tízezer aláírást a konzulnak,
elegendő az országos szavazás kiírásához Nyugat-Európában,
Ausztriában, Dániában, Svájcban, Olaszországban, Angliában, tehát a
precedens is elsöprő.
    
    A másik kérdés, amit erősen elhallgatott a magyar sajtó és a
tájékoztatás is, de fontos ebben a vitában: egy nemzetközi
bizottság megígérte, hogy előteremti a felfüggesztés költségeit.
    
    Erről valahogy nem írnak, vagy ha írnak, beszélnek róla, akkor úgy
állítják be, mintha ez a nyugati magyarság és a nyugati
környezetvédők közti gyűjtés eredménye lenne. Pedig itt egy
nemzetközi bizottságnak a világbank bevonásával történő komoly
akciójáról van szó, amihez hasonló az Amazonast érintő brazil
pénzügyi beavatkozás.
    
    - Mi ketten erről többször beszéltünk, ennek ellenére is az a
tapasztalatod neked is, hogy mintha nem lenne visszhangja ennek.
    
    - Valahogy csodálkozva láttam, hogy ez még mindig nem jutott el a
közvélemény tudatához, eddig valójában ez a kormány két fő érve. Az
egyik, hogy sokba kerül a leállítás, a másik, hogy már
előrehaladtak az építkezések.
    
    - Ezzel el is jutottam a harmadik témához, amivel foglalkoztam
ezeken az alkalmakon, előadások formájában - mert rádióhoz,
televízióhoz persze nem jutottam -, hogy a nagymaros-visegrádi
vízlépcső készültsége még nem érte el a 10 százalékot sem. Az első
lapát beton kiöntésétől is még pár hónap választ el bennünket, és a
munka jellege olyan, hogy homokkotrás, kőgátépítés, amit majdnem
hogy maga a Duna is a helyére tenne, ha hagynák. Tehát minden kár
nélkül visszaállítható, és párhuzamba kell vonni azt, hogy például
Zwentendorf esetében az osztrákok erőműve már 100 százalékban
készen volt akkor, amikor annak a beindítása ellen döntött az
osztrák nép.
    
    A negyedik téma, ami szintén fontos és szintén nem tudatosodott a
közvéleményben, hogy a vízlépcsőépítés költségeinek több mint
kétharmadát nem az osztrákok, hanem a Magyar Nemzeti Bank fizeti.
    
    Ezeknek a nagyberuházásoknak a terhe teszi szükségessé az
áremeléseket. Ezek száma döbbenetes. Például csak az idei
költségvetés a vízlépcsőt illetően magyar részről nagyobb, mint a
teljes ötéves tervnek a teljes légtisztítással kapcsolatos
költségvetése.
    
    - Végül azt tartottam szükségesnek nyilvánosságra hozni, hogy az
angol képviselője az Európai Parlamentnek javaslatot nyújtott be a
parlament elé, amiben ajánlja, hogy úgy a világkiállítás, mint a
Közös Piachoz közeledés ellenáraként a magyar kormány tartsa meg a
népszavazást.
    
    - Beszéljünk most megállapodásunk értelmében arról, hogy mi fog
történni a közvetlen közeljövőben, méghozzá a jövő héten,
elsősorban a parlamentben várható fejleményekkel kapcsolatosan.
    
    - Igen. A háttere a jövő héten kialakuló helyzetnek az egyik
oldalon az, hogy 124 ezer magyar állampolgár és sok nyugati magyar,
illetve egyének együttes kéréssel fordultak a parlament elnökéhez,
hogy a vízlépcső feletti népszavazást tegye lehetővé, illetve az
erre való vitát. Ezt a kérést Bubla Gyula képviselő vezetésével egy
tíztagú csoport nyújtotta be, akikhez aztán további harmincöt
képviselő csatlakozott. Tehát ez a környezetvédők oldaláról a kép.
    
    A másik oldalon a következők történtek: Maróthy László
bejelentette, szó sincs arról, hogy a parlament ezzel a kérdéssel
újra foglalkozna, elvégre egyszer már foglalkozott vele. Azután
Németh Miklós miniszterelnök bejelentette, hogy szerinte a
vízgátról való népszavazás helyes, azt meg kell tartani, de csak
akkor, amikor egy új törvényben szabályozták, hogyan is kell
népszavazást tartani. Ez érthetően elhúzná az időt talán még év
végéig is.
    
    Ide kell még tenni azt is, hogy a múltban Szűrös Mátyás
tájékoztatása szerint a párt kikötötte: a népszavazás kérdéséről és
a külföldi szakértők bevonásának kérdéséről nem szabad a parlament
kommunista tagjainak támogató szavazást tenni, mármint az előző
vita folyamán. Tehát ez a háttér.
    
    Úgy tűnik, a párt és a kormány mindent megtesz annak érdekében,
hogy a jövő héten semmi érdembeni változás ne történjen, a
parlament ne szavazhasson ebben a kérdésben. Erre számítva, a
magyar környezetvédők és a népszavazást támogatók hétfőn, március
6-án déli 12-kor tüntetést tartanak a parlament előtt, mintegy
figyelmeztetve a parlament tagjait, hogy ne ismételjék meg azt,
amit októberben tettek.
    
    Tudniillik egy olyan elképzelés is van a háttérben, hogy leporolják
azt a bizonyos, alig használt magyar parlamenti szabályt, miszerint
a napirendre kerülési indítványnak a képviselők többségének a
támogatására van szükség. Ez nevetséges eljárás lenne, és azt
eredményezné a közvélemény szeme előtt, hogy a párt leszabotálta a
parlamenti tárgyalást.
    
    Az embernek az az érzése, ha idevetemednek, lehetetlenné teszik
azt, hogy a képviselőház foglalkozhasson a népszavazással. Előbb-
utóbb a magyar közvélemény tényleg eljut oda, ahová egy csepeli
munkás mondta nekem a Csepelen tartott előadás után, illetve a
hozzászólások folyamán: nem lenne már elég ebből a sok aláírásból
meg büntetésből, aztán odamenni és leállítani az építkezést, haza
küldeni az osztrák sógort? Szóval tényleg úgy tűnik, hogyha ezt a
manipulációt tovább folytatják, akkor idővel betelik a közvélemény
pohara.
    
    Minden feltétel rendelkezésre áll tehát ahhoz, hogy a parlament
vitát folytasson a népszavazás megrendezéséről, és meglátjuk, hogy
ezt megteszi-e.
    
    - Kedves Lipták Béla, nagyon szépen köszönöm a felvilágosítást.
    
    - Nagyon szívesen.
    
    Kedves hallgatóim! Egy helyesbítés, nem az elhangzott interjúval,
hanem az az előttivel. A New York-i interjúval kapcsolatban Lipták
Béla New Yorkban azt mondta, és ez téves, hogy a környezetvédők
Bős-Nagymarossal kapcsolatos tüntetésére hétfőn délben a parlament
előtt kerül sor. Ez nem így van. A tüntetés színhelyét a
Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium épülete előtt
tervezik a Fő utcában, hétfőn délben. +++
    


1989. március 5., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD