|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A szovjet-magyar kapcsolatok
|
London, 1989. március 3.(BBC) - Ha Magyarország mondjuk 5 évvel ezelőtt állt volna elő mostani változtatási javaslataival, a Kreml vezetőinek valószínűleg minden haja szála égnek állt volna. Öt év alatt azonban sok minden megváltozott. Mihail Gorbacsov vezetése alatt a Szovjetunió mind politikai, mind társadalmi téren fontos reformokat vezetett be, Magyarország pedig mint egy modellként szolgál a Szovjetunió számára. így tehát Németh Miklós moszkvai látogatása mindkét fél számára nagy horderejű. A magyar vezetőket nyilván rendkívüli mértékben foglalkoztatja, hogyan vélekedik a Kreml a magyarországi folyamatokról, hiszen a legutóbbi reformhullámot a Szovjetunió törte le 1956-ban. A Szovjetuniót pedig nyilván érdekli, hogy mi történik Magyarországon. Moszkva ez idáig jóindulattal szemlélte a magyarországi változásokat. Amikor Alekszandr Jakovlev, Gorbacsov egyik közeli szövetségese novemberben Budapesten járt, a magyar kormány éppen jóváhagyta a többpártrendszer bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatot. Jakovlev a fejleményre azzal reagált, hogy minden társadalom maga határozza meg, milyen pártrendszert akar. Nemcsak a politikusok, hanem a szovjet akadémikusok is pozitívan állnak a magyarországi többpártrendszer lehetőségéhez. Oleg Bogomolov akadémikus például a budapesti rádió interjújában olyan értelemben nyilatkozott, hogy a Brezsnyev-doktrina immár elvesztette létjogosultságát, senkinek sincs monopóliuma az igazságra. Magyarország az elmúlt hónapokban egyre erőteljesebben határolódik el az oroszoktól. November 7-e most már nem nemzeti ünnep. Mérlegelik, hogy a nép szót törlik a Magyar Népköztársaság megjelölésből, sőt az is felmerült, hogy a kommunista vörös csillag helyett a Szent István koronát használnák Magyarország emblémájaként. Ezeken a szimbolikus változtatásokon kívül a magyar kommunisták egyre inkább hajlandók az ellenzék véleményét is kikérni az ország ügyeit illetően. így tehát Németh Miklós moszkvai tárgyalásainak nagy figyelmet szentelnek a Szovjetunióban. Kétségtelen azonban az is, hogy a magyar miniszterelnök is odafigyel a Kreml Magyarországgal kapcsolatos véleményére. +++
1989. március 3., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|