 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Bibó István Emlékbizottság
|
(Molnár Máté)
München, 1989. február 28. (SZER, Magyar híradó). - Hétfőn este
Szegeden nyilvánosság elé lépett az ősszel alakított Bibó István
Emlékbizottság. Az öntevékeny csoportok és diáklapok képviselőiből
alakult bizottság elnöke, Delavics István történész mutatta be a
mintegy 300 érdeklődőnek az emlékbizottság védnökeit: ifjú Bibó
Istvánt, Ilia Mihályt és Vásárhelyi Miklóst, továbbá Bibó
hagyatékának egyik sajtó alá rendezőjét, Szilágyi Sándort.
A bizottság Bibó István halálának 10. évfordulóján - május 10-én
- emlékművet állít a szegedi egyetem egykori professzorának az
egyetem főépületében. Május 11-én és 12-én pedig Nemzet és
demokrácia címmel konferenciát rendez tiszteletére.
Az est kezdetén Ilia Mihály a Bibó-család szegedi éveiről beszélt.
Hangsúlyozta, hogy az idősebb Bibó István az Egyetemi Könyvtár
egykori igazgatója nélkül nem alakulhatott volna ki a magyar
társadalomtudományok egyik legfontosabb csoportja. Hiszen ő
gyűjtötte össze azokat a német és angol tudományos műveket,
amelyekből fia és kortársai tanultak.
Vásárhelyi Miklós - a Nagy Imre-kormány egykori sajtófőnöke -
visszaemlékezett az 1945 végén tartott vitára, ahol Lukács György
és Révai József támadták Bibót a Magyar demokrácia válsága című
tanulmányáért. És ahol ő - mint mondta - először érezte magát
rosszul a hívő kommunista bőrében.
Később hívőből újra gondolkodó lett. Ennek következtében hosszabb
időt tölthetett Bibó Istvánnal együtt a váci börtönben. Szilágyi
Sándor Bibónak még a háború alatt írt befejezetlen könyvéről
beszélt, amelyben először tárgyalt - a háború után várható
helyzetről gondolkodva - azt a problémát, hogy a legtöbb nem
demokratikus rendszerből demokráciát csinálni jött.
E kérdés láthatóan 1989-ben is aktuális. Ifjú Bibó István édesapja
életének azon időszakaira emlékezett, amikor hallgatásra ítélve,
illetve az 1960-as évektől - a hazug konszolidáció miatt - önként
is visszahúzódva, a mindennapok gondjaival kellett foglalkoznia, és
csak rövid, vázlatos tanulmányokat írt.
Elmondta továbbá, hogy a két évvel ezelőtt megjelent háromkötetes
válogatáshoz - amit nem ő szerkesztett - most állítja össze a
negyedik, kiegészítő kötetet. Ha az 1990-ben megjelenik, akkor
végre magyarországi kiadásban is olvasható lesz Bibó István minden
fontos írása.
Az est végén Szilágyi Sándor - a független csoportok március 15-
ikét előkészítő bizottságának tagja - felolvasta azt a közleményt,
melyben kifejtik: a tévé tervezett szimbolikus lefoglalása csak
Petőfi híres, sajtószabadságot teremtő gesztusának - amikor rátette
kezét a Landerer-nyomda egyik gépére - ünnepi felidézése, nem pedig
erőszakos akció, amelynek Fejti György és mások igyekeznek
feltüntetni.
Ezt a nyilatkozatot vasárnap eljuttatták az MTI-hez, de eddig még
sehol sem jelent meg. +++
1989. február 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|