|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés új elnöke
|
München, 1989.. február 28. (SZER, Magyar Híradó) - Mi ez az ellentmondás az Országgyűlés új elnökének jelölése körül? Kinek a bejelentését higgye el a közönség, az ország népe arról, hogy most jelöl vagy nem jelöl a Politikai Bizottság, és egyáltalán miért a PB jelölne valakit a házelnöki tisztre? Németh Miklós kormányfő és PB-tag bejelentése hiteles-e, vagy Fejti György KB-titkáré, aki nem tagja a Politikai Bizottságnak? Ezekről a kérdésekről Vadász Jánost hallják: - Javasol-e jelöltet az MSZMP Politikai Bizottsága az Országgyűlés elnöki tisztségére? Nyolc nappal az Országgyűlés következő ülése előtt nagyon időszerű a kérdés, miután a jelenlegi házelnök: Stadinger István már bejelentette lemondási szándékát, csak az a baj, hogy az illetékesek két, egymásnak ellentmondó válasszal szolgáltak, gyakorlatilag egy-időben. Szerdán délben a budapesti rádió az egyik illetékest, Németh Miklós miniszterelnököt a Politikai Bizottság tagját idézte, aki Szombathelyen Vas megyei képviselőknek elmondta: az MSZMP Politikai Bizottsága senkit sem javasol erre a tisztségre. És megváltozik a jelölési eljárás is - amennyiben az Országgyűlés jelölő bizottságot választ, amelyben minden megyei képviselőcsoport egy-egy taggal lesz képviselve. Ez volt szerdán délben. Es a budapesti rádió 14 órakor a hírt megismételte. De egy órával később, 15 órakor már egy új illetékest idézett a rádió ugyanezen ügyben: Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára személyében. A Fejti-féle verzió szerint az MSZMP Politikai Bizottsága Szűrös Mátyást, a Központi Bizottság titkárát javasolja az Országgyűlés elnöki tisztségének betöltésére. Ezt az értesülést 16 órakor a budapesti rádió megismételte. Nyilvánvaló, hogy e két verzió közül az egyik nem felel meg a valóságnak. Valamelyik illetékes elmaradt egy szemináriummal - vagyis az utolsó előtti döntésről számolt be az utolsó helyett. Mivel nem cáfolták meg egyik közlést sem, az ember kénytelen találgatni. Feltételezem, hogy Németh Miklós az utolsó előtti döntés ismeretében utazott Szombathelyre, ahol az ügyben nyilatkozott, és Fejti Györgynek állt módjában az utolsó döntésről beszámolni - miután ő Budapesten tartózkodott. A feltételezést alátámasztja az a körülmény, hogy a budapesti rádióban Fejti verziója követte Némethét, amit egy kis fantáziával a cáfolat sajátos formájának is felfoghatunk. Amennyiben ez a feltételezés helyes, az eredeti döntés megváltoztatása az MSZMP vezetőségének növekvő politikai bizonytalanságáról tanúskodik. Most ugyanis alkalom nyílhatott volna-arra, hogy az Országgyűlés - a hatalmi csoport jelöltjének hiányában - maga döntse el: kit tart érdemesnek és alkalmasnak a/házelnöki tisztségre, és ezzel végre így érvényesítse a függetlenség elemi ismérvét, amire Stadinger jelölése idején a képviselők tekintélyes része, számos ellenszavazattal, tartózkodással már sikertelen kísérletet tett. A Politikai Bizottság a jelek szerint először kacérkodott ezzel a lehetőséggel, de aztán gyorsan meg is riadt tőle. És ezen inkább ront, mint javít az a körülmény, hogy Szűrös Mátyás személyében a pártvezetés egyik liberális személyiségét jelölte. Ront, mert elmozdítják pozíciójából azt a központi bizottsági titkárt, aki hatékony politikát folytatott az erdélyi magyar kisebbség sorsa, és a függetlenebb magyar külpolitika érdekében. És ront azért is, mert a hatalmi csoport megbízottjaként a rátermett Szűrösnek jut a feladat, hogy az Országgyűlés további alávetettségén őrködjék a jóval kevésbé rátermett Stadinger helyett. +++
1989. február 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|