|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros elleni petíció
|
München, 1989. február 27. (SZER, A mai nap) - A Duna-mozgalmak képviselői átadták Stadinger Istvánnak az Országgyűlés elnökének azt a petíciót, amelynek több mint 124 ezer aláírója követeli a bős-nagymarosi vízlépcső építkezési munkálatainak leállítását, és népszavazás tartását a kérdés eldöntésére. Felolvassuk a petíciót: "Tisztelt Elnök Úri A Duna-mozgalmak képviseletében átadjuk Önnek, és egyúttal az Országgyűlésre bízzuk azokat az aláírói íveket, amelyeken több mint 124 ezer honfitársunk követeli az építkezés azonnali felfüggesztését, és megfelelően előkészített, társadalmilag ellenőrzött népszavazást a Visegrád-nagymarosi vízlépcső ügyében. A nagyszámú aláírás bizonyítja, hogy az Országgyűlés október 7-i szavazása nem tükrözte az ország lakosságának akaratát. Ez a gazdasági és műszaki szempontból elhibázott, és beláthatatlan környezeti károkat okozó beruházás szűk ágazati érdekeket szolgál. A nyilvánosság kizárásával kezdődött el, és az ellenvéleményeket hangoztató tudósok és szakértők érveit a tervezéskor figyelmen kívül hagyták. Az építkezés felülvizsgálata még ma sem késő. A Visegrád-nagymarosi vízlépcső elhagyása több tízmilliárd forintnyi kiadás megtakarítását jelentené. Az ország lakossága nem zárható ki ebből a döntésből. Ezért tartjuk szükségesnek az alkotmány előírásainak megfelelően a népszavazási törvénytervezet mielőbbi törvényerőre emelése után népszavazás elrendelését, de addig is a Visegrád-nagymarosi építkezés azonnali hatályú felfüggesztését. Tisztelt Elnök Úr! Kérem Önt, hogy az aláírásokat vegye át, továbbítsa azokat az Országgyűlésnek, hogy döntsenek a követelésről. 1989. február 27-én. Szegfű András a Duna Kör, Szekeres László a Nagymaros Bizottság, Vitt László a népszavazást követelők nevében". Stadinger közölte a Duna mozgalmak képviselővel, hogy társadalmi mozgalmak nem tehetnek közvetlenül előterjesztést az Országgyűlésben, de a márciusi ülésszakon dönteni fognak arról, hogy újra tárgyalják-e az ügyet. Az őszi ülésszakon a parlament megszavazta a vízlépcső építésének folytatását. +++
1989. február 27., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|