|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Falurombolás
|
(Kemény István) München, 1989. február 26.(SZER, Világhíradó) - A francia sajtót továbbra is foglalkoztatja a romániai falurombolás és figyelmet szentelnek a lapok az erdélyi menekülteknek is. A témáról francia sajtójelentések alapján Kemény István készített összefoglalót: A február 26-i Le Monde első oldalán látható a cím: Magyar táborok román menekülteknek. Sylvie Kauffmann cikke elsősorban a Gál Zoltán által nyújtott információkra támaszkodik. Ezek szerint jelenleg 13400 menekült rendelkezik ideiglenes tartózkodási engedéllyel, és nagyjából ugyanennyi azoknak a menekülteknek a száma, akik nem kértek ilyen engedélyt. Két vagy három hónapja valamelyest csökkent az érkezések dinamikája - idézi Kauffmann Gál szavait. De ez nem a romániai helyzet javulásának, hanem a télnek tulajdonítható. Arról is tudósít a cikk, hogy e hónap elején az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbizottságának küldöttsége- tartózkodott 5 napig Magyarországon, és hogy az ország csatlakozik a genfi menekültügyi egyezményhez. A 13400 tartózkodási engedély birtokosai közül időközben 700 személy Nyugatra távozott. A menekültek 90 százaléka magyar, 2 százaléka német, 8 százaléka román. A magyar kormánynak az a kívánsága, hogy a nem magyar menekültek nyugati országokba mehessenek, de e kérdésben Franciaország nem mutatkozik megértőnek. A falurombolásról azt mondta Gál, hogy Ceausescu lemondott tervének végrehajtásáról, egyrészt a nemzetközi tiltakozás hatására, másrészt azért, mert nincs pénze az agrár-ipari központok felépítésére. Úgy látszik, nem említette Gál Kauffmannák, hogy falvakat pénz nélkül is fel lehet számolni. Meg lehet szüntetni a helyi tanácsot, az iskolát, az orvosi rendelőt, be lehet zárni a boltokat - és az emberek elmennek maguktól. Erre az eljárásra éppen Magyarország adott példát a 70-es években. A Le Monde ugyanazon száma számol be Laurent Fabius magyarországi látogatásáról. A cikkből megtudjuk, hogy a francia nemzetgyűlés elnökét Mitterrand kérte fel erre. Grószon, Stadingeren és Németh Miklóson kívül Fabius találkozott az alternatív mozgalmak vezetőivel, a magyar kulturális élet képviselőivel, a Közgazdasági Egyetem diákjaival és Pozsgay Imrével. A francia követségre meghívott 5 alternatív mozgalom vezetői elmagyarázták Fabiusnak, hogy az ország semlegességét kívánják, a Varsói Szerződésből való kilépést, és azt is, hogy a tervezett új alkotmányban szerintük azért nem szerepelhet a szocialista szó, mert jelentése homályos, és visszaélésekre adhat alkalmat. A maga részéről Fabius úgy vélte, hogy Európának és Franciaországnak támogatnia kell a magyar gazdasági és politikai reformkísérletet. A Közgazdasági Egyetem diákjai előtt középkorinak minősítette a román rezsimet, Ceausescut diktátornak, aki Übü király történetét tragédiává alakította át. A francia újságíró megjegyzi, hogy Fabiusnek Budapestre kellett ahhoz utaznia, hogy a Párizsban szokásos semmit mondás és köntörfalazás helyett elítélő nyilatkozatra szánja el magát. Hangnemében e megjegyzésre emlékeztet Jacques Juliar cikke a Le Nouvel Observateur február 23-i számában. Juliar felidézi a vakság és a cinkosság éveit, amelyekben a nyugatiak hajlamosak voltak Ceausescut a szovjet tábor De Gaulle-jának feltüntetni. Még 1980- ban is ünnepélyesen fogadta Ceausescut Giscard d" Estaing. A komédiának mára vége - írja Julier. A sok évvel ezelőtt kidolgozott területrendezési terv igazi célja szerinte a magyar kisebbség megsemmisítése. A németek számát már sikerült egymillióról 250 ezerre csökkenteni. Most a magyarokon a sor. Az egész Románia Gulággá, börtönné, a planéta rémálmává vált. Nem maradhatunk közömbösek, - írja a tekintélyes francia publicista. Nyelvünk révén testvéreink a románok, Európához való tartozásuk révén unokatestvéreink, kormányaink kezdeményezésére nem számíthatunk. Az ő részükről csak hipokrita szólamok és diplomatikus hallgatások várhatók. Csak a közvélemény fellépése teheti lehetetlenné a nemzetközi életet a Kárpátok tirannusa számára. Mi, magyarok és románok nem csaphatjuk be magunkat. Juliar cikkének kemény mondatai még érzelmi vigaszul sem szolgálhatnak. Csupán arra a megállapítására érdemes odafigyelnünk, amely szerint a francia kormányoktól kezdeményezés ez ügyben nem várható. +++
1989. február 26., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|