 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Magyarországi reformtörekvések
|
(Dömösi Zoltán)
Washington 1989. február 25. (Amerika Hangja) - Magyarország - azt lehet
mondani - ismét a világsajtó állandó témája. Alig múlik el nap, hogy a
német sajtóban ne jelenjenek meg kommentárok, tudósítások a magyarországi
reformtörekvések és politikai megújulás legkülönbözőbb megnyilvánulásairól.
A legaktuálisabb téma az 1956-os forradalom után kivégzettek küszöbönálló
exhumálása és rehabilitációja, mely téma bővelkedik hátborzongató
részletekkel.
A Süddeutsche Zeitung nemrégen a harmadik oldalon egész oldalas
cikkben számolt be a 301-es parcella titkairól a rákoskeresztúri
temetőben. Itt fekszenek a szabadságharc kivégzett vezetői: Nagy
Imre és társai, valamint Dudás József és még legalább háromszázan -
névtelenül, mindenfajta megjelölés vagy akárcsak sírhant nélkül egy
bozóttal és cserjével benőtt hepehupás területen.
Az embertelenség és egy letűnt diktatúra határtalan cinizmusát csak
tetézi, hogy ide temették a budapesti állatkert megdöglött állatait
is, ahogyan azt egy televíziós interjúban az illetékes
minisztérium tisztviselője nyilvánosságra hozta. Csupán a terület
egyenetlenségei, horpadások és dombocskák sejtetik, hogy itt
hullákat kapartak el. Az elhanyagolt parcellában bolyongva
érzékelhető csak igazán az országra még mindig nehezedő bűnös múlt
árnyéka minden beismerés és reform ellenére - írja a Süddeutsche
Zeitung tudósítója*
A kivégzettek hozzátartozói először csak a múlt évben, a kivégzések
30. évfordulóján gyűlhettek össze e sivár helyen egy rövid
megemlékezésre, anélkül, hogy a rendőrség ezt megakadályozta volna.
Ekkor állítottak föl e parcella központjában egy nyers fatörzset -
kopjafának is nevezhetjük -, melyen csak ez olvasható: 1956 Pro
Patria.
Három évtizeden át tabu téma volt 1956, és még 30 évre rá is
ellenforradalomnak minősítették hivatalos helyeken. A lap
részletesen beszámol a párt által életre hívott történelmi
bizottság munkájáról az 1956-os események tisztázása érdekében,
aminek eredményeképpen Pozsgay Imre államminiszter népfelkelésnek
minősítette az akkori megmozdulást.
Mindezek azonban ideológiai visszavonulási küzdelmek, melyek
nyilvánvalóan a teljes műit feltárásához vezetnek. Erre utal Nagy
Imre lányának első fellépése a budapesti televízióban a 301-es
parcella színhelyén, valamint Maléter Pál özvegyének lakásán.
Mindkét esetben a televízióban ez alkalomból bemutattak egy
vitafórumot a Történelmi Igazságtétel Bizottságának tagjaival.
Mindez még néhány hónappal ezelőtt meghiúsult volna a rendőrség
éberségén. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága ígéretet kapott az
illetékes hatóságtól, hogy a kivégzettek földi maradványait állam
költségen fogják kihantolni, azonosítani és családjaik
rendelkezésére bocsátani egy ünnepélyes temetési szertartás
céljából.
A kivégzett mártírok családtagjai egyöntetűen egyetértenek abban,
hogy az 1956-os népfelkelés vezetőit egy közös, ünnepi
gyásszertartás keretében kell a 301-es parcellában saját sírjaikba
helyezni. Nekik és minden ottani halottnak emlékművet akarnak
állítani, mely a nevüket viseli.
A Süddeutsche Zeitung így fejezi be tudósítását: a 301-es parcella
valószínűleg a magyar főváros egyik nevezetessége lesz. Egy
nevezetesség, mely a múlt bűneinek jóvátételét dokumentálja. +++
1989. február 25., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|