 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Interjú Pozsgay Imrével
|
München, 1989. február 23 (SZER, A mai nap esti kiadása) - A
nyugatnémet első tévéhálózat, az ARD interjút készített Pozsgay
Imre államminiszterrel. A beszélgetést a tegnap késő esti adásban
sugározták. Összefoglaljuk a fontosabb megállapításokat.
Az ARD tudósítója emlékezteti a nézőket arra, hogy a budapesti
rezsim az azóta eltelt 32 év során mindvégig az amerikaiak által
irányított ellenforradalomnak minősítette az 1956-os felkelést.
Január 28-ikán azonban az ország egyik kommunista vezetője, Pozsgay
Imre úgy nyilatkozott, hogy 1956 őszén népfelkelés zajlott le, és
ez a vélemény azóta a pártban is számos követőre talált.
A nyugatnémet televízió munkatársa megkérdezte Pozsgayt: nem
gondolja-e, hogy az általa alkalmazott új minősítés megkérdőjelezi
a párt uralmának legitimitását? - Éppen hogy megerősíti - válaszolt
Pozsgay. - A párt ugyanis azáltal, hogy elfogadja a történelem
ítéletét és a társadalom véleményét ötvenhatról, csak megerősödik.
- Meg vagyok győződve arról - folytatta Pozsgay-, hogy ezzel az
átértékeléssel újabb jelentős lépést tettünk a reformok érdekében.
A következő kérdés a többpártrendszer elfogadásához kapcsolódott.
Elfogadja-e a párt, ha az 1990-es választáson vereséget szenved, és
ennek következtében osztozkodnia kell a hatalmon?
- Természetesen - válaszolta Pozsgay -, de arról sem szabad
megfeledkezni, hogy az elmúlt 40 év során Magyarországon egy párt
gyakorolta a hatalmat, tanulta meg a kormányzás mesterségét, és ez
a párt építette ki az ehhez szükséges intézményeket. Nem volna
tehát szerencsés, ha a választásod végeredményeként afféle hatalmi
vákuum alakulna ki. Inkább arra a feltételezésre hajlanék, hogy az
1990-es választás még bizonyos garanciákat tartalmazó kiegyezésre
alapul, és 1994-ben vagy 1995-ben lesznek valódi, garantáltan
szabad választások Magyarországon. Ez azonban természetesen azzal a
kockázattal járhat, hogy az MSZMP koalícióra kényszerül, vagy le
kell mondania a hatalomról.
Az ARD munkatársa szerint ezt az elképzelést az is alátámasztja,
hogy a Központi Bizottság úgy határozott, az új alkotmányban nem
szerepel a párt vezető szerepéről szóló kitétel. Vajon mi várható
Magyarországon? A svédhez, vagy az osztrákhoz hasonló polgári
szociáldemokrácia? - kérdezte.
- Bármi történjék is - válaszolta Pozsgay -, biztos vagyok abban,
hogy jellegzetesen magyar megoldást találunk, amelyben
természetesen szerepet kapnak majd mindazok a tapasztalatok,
amelyeket a szocializmus építése során idáig szereztünk. Saját
tapasztalatainkon kívül azonban figyelembe vesszük a nyugat-európai
szociáldemokraták és az intézményes demokráciák eredményeit is. -
Nem szakítunk mostani szövetségeseinkkel, de ugyanakkor lépést
tehetünk előre Európában - válaszolta Pozsgay Imre a nyugatnémet
televízió munkatársának. +++
1989. február 23., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|