|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Jegyzetek a sajtószabadságról
|
München, 1989. február 23. (SZER, Magyar híradó) - Ha valaki úgy gondolta volna, hogy Magyarországon manapság már minden rendben van a tájékoztatás terén, hallgassa meg Gadó György eszmefuttatását. - A független politikai mozgalmak március 15-iki megmozdulásainak egyik lényeges mozzanata lesz a televízió székházának jelképes lefoglalása. Ennek puszta gondolata is élénk izgalmat keltett a hatalom táborában, noha mind a párt, mind a tévé vezetősége jól tudhatja, hogy mindössze egy szimbolikus aktusról van szó, amely az erőszak minden elemét nélkülözi majd. De épp ezért akkora a felháborodás. A televízió korunkban a tömegtájékoztatás fő tényezője és egyben jelképe is. A nemzet, vagyis nem az ellenzék nevében történő lefoglalása tehát arra kíván figyelmeztetni, hogy elég volt a hatalom kezében lévő sajtó egyoldalúságaiból, manipulációiból, a közvélemény durva vagy körmönfont félrevezetéséből. Hogy mennyire időszerű ez a figyelmeztetés, azt jól érzékelteti egy friss példa. A Magyar Nemzet szerdai száma közölte a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület állásfoglalását, amelyet különben rádiónk is felolvasott. A figyelmesebb olvasók elcsodálkozhattak. A dokumentumot egy nappal előbb mintha már a Népszabadságban is olvashatták volna, de ott a Magyar Távirati Iroda közlésében. Csakhogy a két szöveg nem volt azonos. Az egyesületnek a hazai demokratikus átalakulást sürgető és a különféle koncepciós perek áldozatainak haladéktalan rehabilitációját követelő állásfoglalásából az MTI önkényes módon kihagyott több mondatot. Ezzel lényegileg változtatott rajta, mondanivalóját erősebbé tette. Az MTI, amelyet nem először kaphattunk rajta hasonló mesterkedéseken, azzal takarózik ilyenkor, hogy nem kötelessége a hozzá eljuttatott közleményt teljes terjedelmében közölni, jogában áll rövidíteni a szövegeken. Ez igaz lenne, ha az MTI nem lenne monopol szervezet, ha a fontosabb dokumentumokat megkímélné a csonkítástól, de főleg, ha a közleményében világosan megjelölné, vajon teljes vagy rövidített szöveg fekszik-e az olvasó előtt. Valójában persze szó sincs arról, hogy az MTI a papírral vagy az előfizetők idejével akarna takarékoskodni. A tájékoztatás manipulálása és cenzúrázása a cél. Jól szemlélteti ezt a jelen esetben az, ami az MTI tolmácsolásában kimaradt a szóbanforgó dokumentumból. Kimaradt, hogy - idézem - "a társadalom kezdi követelni az elmúlt évtizedekben elkövetett bűnök jóvátételét". Kimaradt az egyetértő utalás a Történelmi Igazságtétel Bizottságának a tevékenységére. Kimaradt az a megállapítás, hogy - megint idézem -"a cionizmus mint nemzeti felszabadító mozgalom nem ellentétes a magyar törvényekkel és így nem képezhette volna törvényes vád tárgyát a cionista koncepciós perekben". Az MTI közlemény elhallgatja, hogy előkészületben volt nálunk is egy per zsidó orvosok ellen, és hogy Auschwitzot megjárt embereket hurcoltak el a recski táborba. Kivágta végül az MTI a Zsidó Kulturális Egyesület állásfoglalásából azt a nyomatékos megállapítást is, hogy - megint idézem - "ezeket a múltbeli törvénytelenségeket sem elkövetésük idején, sem azóta senki el nem hiszi, jóvátételüket nem követelte". A Magyar Távirati Iroda is bőven rászolgált, hogy a nemzet számára jelképesen lefoglalják a tüntetők, és hogy a pártdiktatúrák eszközéből a társadalom tárgyilagos tájékoztatásának az eszközévé változtassák. De ezt már nem jelképesen, hanem ténylegesen! +++
1989. február 23., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|