 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Lengyel-magyar együttműködés
|
München, 1989. február 20. (SZER, A mai nap) - A Reuter és az UPI
hírügynökség a magyar és a lengyel független demokratikus
szervezetek történetének fontos állomásáról számol be egy új, közös
intézmény megalapításáról. A szervezet magyar képviselőjének, Buda
Gézának Varsóból telefonon adott tájékoztatása alapján ismertetjük
a részleteket:
1989. február 18-án megalakult a Lengyel-Magyar Szolidaritás
elnevezésű szervezet. Az alapító ülésen részt vettek a lengyel, a
magyar és megfigyelőként a csehszlovák független kezdeményezések
képviselői. Az ülésen megvitatták és elfogadták a Lengyel-Magyar
Szolidaritás programját és szóvivőket jelöltek ki. Budapesten Buda
Gézát, Varsóban Vajek Madzarsdit, Wroclawban pedig Andrzej
Sczesnakot.
Az alapítónyilatkozatot lengyel részről 21-en írták alá, közöttük,
a magyar közvélemény által is ismert olyan személyiségek, mint
Zbigniew Buják, Jacek Kuron, vagy Vajek Madzarsdki, Adam Michnik,
Ian Józep Libski, Janusz Olnyszkiewcz és Viktor Boroszinski.
Magyar részről a következő nevek szerepelnek az alapító okiraton:
Buda Géza, Deli Géza, Engelmayer Ákos, Fényi Tibor, Göncz Árpád,
Konrád György, Mécs Imre, Molnár Tamás, Pajkosi Gábor és Phillip
Tibor.
Az alakuló ülés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben
tiltakoznak a február 21-re kitűzött prágai perek ellen,
amelynek során Jana Petrovát(?), Jana Sztrevonát(?), Dana
Nemszovát(?), Ottokár Beveleket(? ), Sztanyiszlav Pencet(?), Dávid
Nemecet(?), Alexander Mondrát(?), Jev Pracakot(?) és Vaclav Havelt
állítják bíróság elé. A nyilatkozat megállapítja, hogy a
csehszlovák kormány lépésével máris megszegi a bécsi záródokumentum
előírásait.
Az alakuló ülésre egy templomban került sor, amely éppen egy, az
erdélyi falurombolással foglalkozó kiállításnak ad helyet. A közös
Lengyel-Magyar Szolidaritási Szervezet megalakulását a jelenlévők
lelkesen ünnepelték. +++
1989. február 20., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|