 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar-osztrák kormányfői találkozó
|
(Hanák Tibor)
München, 1989. február 13. (SZER, Világhíradó) - Jól időzítették
Vranitzky kancellár és Németh Miklós miniszterelnök kötetlen,
informatív határmenti találkozóját. Főképp a magyar félnek volt
miről tájékoztatni, röviddel az MSZMP központi bizottsági ülése
után. Az osztrákok nagyon jól tudják, hogy 1956 megítélése nem
csupán magyar belügy, hanem jelzi többek között a szovjet befolyás
mértékét, a magyar állam önálló útkeresésének lehetőségeit, köztük
a nyugati államokhoz való viszony újjárendezésének eshetőségeit is.
Márpedig ez Ausztriát nagymértékben érinti és érdekli. Több konkrét
kérdés függ ezzel össze. Ide tartozik az a nemrég felmerült
probléma, hogy vajon Magyarország valóban keresi-e az utat a szabad
kereskedelmi övezethez, szeretne-e társulni a már csaknem mindössze
a semleges európai országok kereskedelmi társulásának számító EFTA-
hoz?
Ausztriának ebben a gazdasági kisközösségben jelentős szerepe van,
és meg is marad mindaddig, míg nem csatlakozik a Közös Piachoz.
Mindenesetre az osztrák és magyar kormányfő most lezajlott
találkozóján nagy szerepet játszottak a gazdasági kérdések, és a
szakértők szerint a magyar kivitel elől számottevő vám-akadályok
hárulnának el, ha Magyarország részt venne a szabad kereskedelmi
övezetben. Azt azonban a magyar félnek kell tudnia, hogy egy ilyen
lépés miként egyeztethető össze a KGST-ben való részvétellel.
A magyar kormányfő joggal hivatkozhatott arra, hogy - szemben a
nyolcvanas évek közepén kialakult helyzettel - az utóbbi három
évben állandóan csökken a magyar kereskedelem ausztriai kivitele,
és növekszik Magyarország ausztriai behozatala. Vagyis: a mérleg
Ausztria javára billen. A tárgyalásokon arról folyt a szó - többek
között - hogy miként lehetne ezt a folyamatot megváltoztatni. Ennek
egyik előfeltétele azonban a magyar gazdasági élet talpraállítása
lenne.
Ugyanehhez az eredményhez, illetőleg felismeréshez vezetett az
osztrákok szempontjából másik fontos téma is: a közös
Világkiállítás ügye. Mint már erre más alkalommal rámutattam: az
osztrákok összerezzentek arra a lehetőségre, hogy a magyar társ-
rendező a súlyos gazdasági válság következtében nem tudja majd
teljesíteni a vállalt kötelezettségeket. A befektetések összege itt
is-ott is 10-10 milliárd schilingnek megfelelő összeg.
De mi lesz ha Magyarország képtelen kiadni ekkora pénzt? Az eleve
világos, hagy magyar részvétel nélkül az osztrákok is feladják a
terveket.
Ha bármely okból felsülne Gorbacsov politikája, keresztet vethetnek
az osztrákok a bécs-budapesti Világkiállításra. Erre vonatkozóan
bizonyára beható kérdéseket intéztek az osztrákok a magyar
miniszterelnökhöz. S ebben az összefüggésben folytattak eszmecserét
a leszerelési problémákról, a nemzetközi enyhülés-politikáról, mely
természetesen előfeltétele az osztrák-magyar kapcsolatok
szorosabbra fűzésének is.
Osztrák vélemények szerint ez a határmenti találkozó nemcsak
udvariassági gesztusokból állt: a kormányfőknek a témák egész
halmazával kellett volna megbirkózniuk - melyeket csupán érinteni
tudtak - és épp ezért szakminiszteri és szakértői szinten
folytatódik tovább az osztrák-magyar párbeszéd. +++
1989. február 13., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|