|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések
|
London, 1989. február 10. (BBC, Reggeli híradó) - A Központi Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze, hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956 népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni. Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok. Budapesten politikai szakértők azt mondják, hogy a legvalószínűbb a kompromisszum Pozsgay részlege között, amely gyors reformokat szeretne és a konzervatív beállítottságúak között, abban hogy megállapodnak a változások ütemének felgyorsításában és 1956 szerepének a csökkentésében. Grósz Károlyt, aki fokozatos hozzáállást hirdet a reformok kérdésében, támogatja a párt, de Pozsgay nagy támogatást élvez a lakosság körében és ez valószínűleg biztosítja a helyét a vezetésen belül. Bármennyire is eltérnek az 1956-ról mondott kijelentései a pártvonaltól, a konzervatív beállítottságúak a pártvezetőségen belül valószínűleg azon a véleményen vannak, hogy Pozsgay sokkal nagyobb veszélyt jelentene a párton kívül, mint a vezetésen belül. Sok párttag és független pártonkívüli is javasolta, hogy a mai megbeszélés legyen nyilvános. Közben pedig Oleg Bogomolov szovjet akadémikus kijelentette a héten, - a Szovjetunió nem érezné magát veszélyeztetve, ha Magyarország olyan messze menne, hogy teljesen nyugati típusú demokráciát tenne magáévá. Bár ez nem a moszkvai politikai vezetés hangja, a kijelentést eléggé fontosnak tartották Magyarországon ahhoz, hogy bekerültek a hivatalos lapokba tegnap, a reform vitát megelőző napon - mondja Sally Acroyd budapesti jelentésében. A Times vezércikkében foglalkozik az MSZMP Központi Bizottságának mai ülésével, melynek feladata a párt álláspontjának felülvizsgálása az 1956-os felkelés ügyében. A Times ismerteti a hivatalos álláspontot, hogy a szovjet beavatkozás a "forradalmi kormány kérésére" történt, mert a forradalom eredményei veszélyben voltak. A Times szerint világos, hogy megtört Kádár János varázsa, aki az országot vezette a szovjet beavatkozástól egészen tavalyi távozásáig. Ezek alatt az évek alatt az ország hazugságban élt. Magyarországon most a politikai élet kezdi utolérni a gazdasági fejlődést, amit olyan sokáig használtak pótlásképpen a politikai változás helyett. A Times szerint még egyáltalán nincs megnyerve az igazságért folyó ütközet, de ha Magyarország el tudja ismerni 1956 tényeit, az már jelentős győzelem lesz. +++
1989. február 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|