Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

KB ülés

(Antal János)
München, 1989. február 9. (SZER, Magyar híradó) - Az aggodalom, a
várakozás középpontjában Pozsgay Imre államminiszter nemrég tett
kijelentése áll, amely az 1956-os forradalom hivatalos
újraértékelésére utal, legalábbis utalhat.
    
    Ez a feltételes mód fejezi ki legjobban a lényeget. Sokan attól
tartanak ugyanis, hogy a párt, amelynek nevében Pozsgay is beszélt,
visszavonhatja a legújabb értékelést, amely szerint 1956
népfelkelésnek minősül, úgymond tartalmi és külső jelei alapján.
    
    Ehhez talán még azt is hozzá kellene tenni, hogy Budapesten többen
nem fogadják el Pozsgay értékelését. Vannak, akik szerint az
államminiszter túl messzire ment el, s vannak - elsősorban a
fiatalok között - akik végre hallani szeretnék a szerintük
egyetlen, valódi ítéletet, tehát, hogy 1956-ban nem népfelkelés,
hanem forradalom tört ki Budapesten.
    
    A dolog jelentőségére nemcsak a Radikális Kör szombaton megkezdett
aláírásgyűjtő akciója utal, hanem az MSZMP-n belüli reakciók is. A
Központi Bizottság holnapi ülése előtt ugyanis - például a
kommunisták Csongrád megyei Reform Köre - különféle ajánlásokkal,
javaslatokkal álltak elő.
    
    A reform esélyei és a párt jelenlegi helyzete az, ami a Csongrád
megyei reform kommunistákat izgatja és ezért javasolják, hogy a KB
két soron következő ülésén, tehát holnap és várhatóan 20-ikán,
olyan döntéseket hozzanak, amelyek előrébb vihetik a magyarországi
reformok ügyét.
    
    Találgatások is szép számmal keringenek a fővárosban, talán erről
is be tudunk majd egyszer számolni. Sokan úgy érzik, hogy az
emlékezetes nyilatkozatot követően Pozsgay Imre pozíciói
meggyengültek és pesszimistábbak szerint ez könnyen az
államminiszter fejébe kerülhet - lehet, hogy csak politikai
vonatkozásaiban.
    
    Érdemes megjegyezni, hogy a Radikális Kör is ilyen értelmű
aláírásgyűjtő ívet szerkesztett, de be tudok számolni egy másik
állásfoglalásról is. Ez az állásfoglalás a filmszakmai dolgozók
független szervezeteitől származik és az előzetes szándékok szerint
tegnap este a magyar filmszemle záróünnepélyén felolvasták volna,
erre azonban különféle okok miatt nem kerülhetett sor.
    
    Az állásfoglalás rövid, tehát nyugodtan felolvashatom:
A filmszakmai dolgozók független szervezeteinek állásfoglalása
tehát így hangzik:
"Állandósult bizonytalanságunk, erősbödő zavarunk a múlt
bevallatlanságából, ellentmondásokból, hazug megítélésekből is
következik. Létfontosságú tehát a nyílt szembenézés mindazzal, ami
az elmúlt évtizedekben történt, s a dolgok, a tények nevén
nevezése.
    
    
Feltételezhetően nem csupán a maga nevében Pozsgay Imre nemrégiben
1956-ot népfelkelésnek nevezte és ezzel túllépett azon a történelmi
szemléleten, amely az akkori eseményeket sommásan
ellenforradalomnak minősítette. Kijelentését fontos lépésnek
tekintjük az igazsághoz vezető úton és támogatjuk.
    
    Kérjük a tömegkommunikáció képviselőit, hogy nyilatkozatunkról
tájékoztassák a közvéleményt.
    
    Budapest, 1989. február 8.
    
    Aláírók:
A TDDSZ filmszakmai szekciójából Tóth Gy.László
A MODESZ-től Surányi András szóvivő
A Fidesz filmes csoportjától Pesti László
Az MDF nem szakmai dolgozók csoportjától Nagy László
Az AH(?) Fórum közművelődési egyesülettől Kertész Ferenc"
Érdekességként megjegyezném, hogy beszélgettem az állásfoglalás
szerzői közül néhánnyal. Egybehangzóan állították: ez az
állásfoglalás nem Pozsgay Imre, hanem az igazság felé vezető,
reménytkeltő folyamat védelmében íródott. +++
    


1989. február 9., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD