Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Mindszenty pere és - nyilatkozata

London, 1989. február 8. (BBC, Panoráma) - Orwell gondolata volt
az, hogy aki a múltat ellenőrzi, az a jövőt is a kezében tartja.
    
    Most a múltról lesz szó. A magyar történelem fehér foltjairól egyre
több szó esik a magyar közéletben, sajtóban. 1956 vetődött fel
nemrég egész magas szinten, és 56 után értelemszerűen vetődnek fel
a korábbi történelmi fordulópontok. 1948-ban a pócspetri
incidenssel kezdődött a katolikus egyház elleni hajsza, amely a
Mindszenty-perben érte el tetőpontját. A pócspetri ügyről készített
dokumentumfilmet Ember Judit. A film évekig dobozban porosodott,
most engedélyezték bemutatását, és szombaton a Magyar Nemzet A
történelem fehér foltjai sorozatában foglalkozott az üggyel.
    
    Mindszenty Józsefet 40 évvel ezelőtt ítélték el. 1956-ban
kiszabadult, de a szovjet csapatok bevonulása után az amerikai
nagykövetségre menekült. Erről a kényszerű tartózkodási helyéről
csak 15 évvel később tudott távozni, a Vatikán és a magyar kormány
megállapodásának eredményeképpen. Rövid ideig Rómában élt ezután,
majd Bécsben telepedett le, ahol 1975-ben, 83 éves korában elhunyt.
    
    Az Új Ember című magyarországi katolikus hetilap legutóbbi száma
arról írt, hogy a Mindszenty-per hátterének feltárása segítené az
országos konszenzust. A lap cikke szerint Mindszenty bíboros pere
és az ítélet koncepciós jellegű volt. A cikkel kapcsolatban
munkatársunk, Pallai Péter felhívta az Új Ember főszerkesztőjét,
Magyar Ferencet:
- Magyar úr! A Mindszenty-perben hozott ítélethirdetés 40.
    
    évfordulója alkalmából cikk jelent meg az Új Emberben, ami felveti,
hogy valójában újra kellene vizsgálni a Mindszenty-ügy teljes
hátterét. Nehezedett az Új Emberre bármilyen hivatalos vagy nem
hivatalos szerv részéről nyomás, hogy ezt a kérdést újra felvessék?
    
    - Most nem. A megelőző időkben igen. Azt meg kell mondanom, azelőtt
szinte elképzelhetetlen volt, hogy mi - mondjuk - megemlékezzünk
ennek az eseménynek a 10, 20, 30 éves évfordulójáról.
    
    Amit mi felvetettünk, azt hiszem, teljesen jogos. Egy marxista
történész állapítja meg - ezt is megjegyeztük megemlékezésünkben -,
hogy ez bizony koncepciós per volt. Nemcsak az, hogy az egész ügyet
újra meg kell vizsgálni, hanem magának Mindszentynek az egész papi,
közéleti portréját, egész életútját. Mert itt egyoldalúságok
vannak, még saját emlékező életiratában is, hiszen az ember mindig
ahogy saját magát látja, az is lehet egyoldalú. Én ezt annál is
inkább merem mondani, mert ismerem az ő életéről eddig megjelent
írásokat, de személyesen ismertem őt magát is, és nagyon sok
hiányosságot találok. Tehát nem komplett, nem teljes a kép, amit
eddig rajzoltunk róla. Vagy azt is mondhatnám, hogy néha egy-egy
irányba elrajzolódott ez a kép.
    
    - Mindszenty közéleti szerepéhez természetesen hozzátartozott az
is, hogy a koalíciós korszakban, tehát 1945 és 1948 között ő nem
volt hajlandó a nevét kölcsönözni egyetlen polgári, sőt keresztény
pártnak sem, és még a támogatását sem volt hajlandó adni. Most a
megújuló politikai pártok és az alternatív mozgalmak hogyan látják
Mindszenty szerepét? Mert tudjuk, hogy a hivatalos történetírás
eddig hogy látta.
    
    - Nyilvánvaló, hogy ez is más megvilágításba kerül ma. Éppen most
jelent meg nálunk a Reformban egy interjú a szeged-csanádi
megyéspüspökkel, Gyulai Endrével. Ő is azt nyilatkozza, hogy az
egyház hivatalosan nem vesz részt a közéletben. Tehát zsinati
álláspontra helyezkedve tulajdonképpen Mindszenty álláspontja -
amikor ő pártokhoz nem csatlakozott - utólag és a jelenben is
igazolódott, mert a mai egyházvezetésnek is ugyanaz az álláspontja,
hogy külön kifejezetten egyetlen politikai pártot sem támogat.
    
    Fiatalabb hallgatóink kedvéért most egy korábbi interjút forgatunk
le, amelyet 1971-ben osztályunk akkori vezetője, Rentoul Ferenc
készített Mindszenty bíborossal fogságairól, elsősorban a
köztudatban kevéssé ismert fogságairól:
- A BBC hallgatósága tudja, hogy négy fogságban voltam életem
folyamán. Károlyi Mihálynak voltam foglya, mint zalaegerszegi
állami gimnáziumi tanár. Károlyi Míhálytól leltári tárgyként átvett
az 1919. március 21-én létesült első bolsevizmus, a harmadik
fogságom 1944 novemberétől 1945. április 23-ig terjedt a kőhidai
fegyházban és a soproni fogságban. A negyedik 1948. december 26-
ától terjedt a szabadságharcig, és azután az amerikai
nagykövetségen töltött félrabság, közel 15 esztendeig.
    
    - Ha itt szabad valamit kérdeznem eminenciádtól: a nyilas rezsim
alatt való letartóztatás, amelyről éppen az előbb szólt eminenciád,
ennek mik voltak az előzményei, és milyen vád alapján vagy milyen
meggondolás alapján tartóztatták le eminenciádat?
    
    - Megtiltottam - mint veszprémi püspök - Veszprémben a zsidók
kiszállítása miatt a nyilasok által megrendelt hálaadó
istentiszteletet. Megtiltottam!
    
    - És ezért akarták eminenciádat letartóztatni?
    
    - Volt egy másik ok is ezzel kapcsolatban. A Dunántúlon két idegen
nagyhatalom állt megütközés előtt. A Dunántúlnak nagyon megduzzadt
a lakossága, élelmiszerekben voltak nehézségek, nem voltak orvosok
a harctér miatt, és félő volt, hogy ez az utolsó része az
országnak, és áldozata lesz a harcnak. Ezért a dunántúli püspökök
nevében, azoknak az aláírásával követeltem Szőllősi
miniszterelnöknél (sic!) Budán, hogy rakassa le a fegyvert, és
álljon ki a háborús mérkőzésből a rendszer. Ez volt az én
letartóztatásom oka. +++
    


1989. február 8., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD