Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Pozsgay előadása

München, 1989. február 7. (SZER, Világhíradó) - Független
testületek megfigyelői jelen voltak egy, a legkevésbé sem
a számukra rendezett találkozón. Budapestről érkezett beszámolót
olvasunk fel:
- Február 6-ikán, a budapesti Marczibányi téri művelődési ház
zsúfolásig telt nagytermében Pozsgay Imre találkozott a Szocialista
Hazáért, a Munkás-paraszt Hatalomért érdemérmesekkel, a
Szabadságért érdemérmesekkel és a régi párttagok
munkabizottságával.
    
    A független szervezetek némely tudósítói beszivárogtak a zártkörű
találkozóra, vagy nevezhetjük tetemrehívásnak is, ahol az 1956.
    
    november 4-ike utáni hatalomátvétel hőskorának idős harcosai mély
átéléssel engedelmeskedtek Grósz Károly főtitkár felszólításának.
    
    Levonták a politikai bizottsági tagok között dúló nyilatkozat-
háború személyi konzekvenciáit.
    
    Egyes hozzászólók egyenesen felszólították Pozsgayt, hogy mondjon
le.
    
    Nem mintha Grósz Károly több támogatást érezhetett volna ki a
párttagság eme részének felhevült szónoklataiból. Jó szót tegnap
este Kádár Jánoson kívül - akinek egy elvtársnő 32 év után
mégegyszer kifejezte háláját, amiért behívta a szovjet elvtársakat
- leginkább Németh Miklós miniszterelnök kapott.
    
    A legtöbb kérdező és hozzászóló Pozsgay legfőbb bűneként azt hozta
fel, hogy a Központi Bizottság megkerülésével a rádiónak mondta el
új, 1956-os formuláját. A párt ügyeit az utcára vinni, a rádióban
közzétenni valamit a pártfegyelem súlyos megsértése - hangzott az
ítélet.
    
    Amikor Pozsgay visszakérdezett: ha a Központi Bizottság mondja ki
ugyanazt, akkor nem fáj?
    
    Kórusban zúgták a veteránok: a Központi Bizottság ezt soha nem
mondta volna ki.
    
    Feltehetően nemcsak a párt szervezeti szabályzatának tisztelete,
hanem a Központi Bizottságba vetett bizalom vezette a
megjelenteket, amikor közös állásfoglalást fogalmaztak: 1956
megítélése nem a történészek, hanem a párttagság és a Központi
Bizottság feladata.
    
    A közönség egy része - és mindenekelőtt a kerületi pártbizottság
simára csiszolt vezetői azonban nem hagyták jóvá, hogy itt
bármilyen állásfoglalás születhessek.
    
    Pozsgay Imre nem volt irigylésre méltó helyzetben, de állta a
sarat. Kifejtette, hogy a párt és az ország egyetlen esélye, ha a
társadalom és a párt képes kiegyezni, ha a nép centruma és a párt
centruma közeledik egymához.
    
    1956 verdiktjét nem a párttagok, nem a Központi Bizottság, még csak
nem is a történész albizottság mondja ki. Kimondta már régen a nép.
    
    Ő - Pozsgay - abba az MSZMP-be lépett be 22 évesen, 1956. november
2-ikán, amelyik megújulást ígért és ma is ezért a megújulásért
harcol megvesztegethetetlenül. Véleménye a múltról, jelenről és
jövőről nem befolyásolható politikai nyomás gyakorlásával.
    
    Az estének voltak percei, amikor Pozsgaynak kendőzetlenül
ellenséges hallgatóságát is sikerült magával ragadnia. De legyőzték
Pozsgay súlyos igazságainak csábítását. A rövid kábulat pillanatai
után újra kitüntetéseikre kezdtek mutogatni, amelyeket veszély
fenyeget, hiszen egy ördögi varázsszó a "népfelkelés" nyomán
aranyból sárrá változnak. +++
    


1989. február 7., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD