Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Kelet-európai helyzetkép

(Rentoul Ferenc)
München, 1989. február 3. (SZER, Nemzetközi hetilap-szemle) - A
londoni The Economist Kelet-Európának azzal az arcával foglalkozik,
amelyik valóban előre akar tekinteni a XXI. század felé. írásának
címe: Kelet-Európa szabadul béklyóitól. Rentoul Ferenc ismerteti:
- A cikk illusztrációja: drótvágó olló vágja a szögesdrótot. A cikk
maga ezt mondja- Kelet-Európa mozgolódik, de sajnos a Nyugat nem
vesz róla kellő tudomást, alábecsüli ami az Elbától keletre folyik,
azzal van elfoglalva, hogy mi lesz az 1992-es nyugati vámunió után
- de Európa keleti feléről egyszerűen nincsenek elgondolásai.
    
    Márpedig igazán eljött az ideje, hogy a Nyugat fontolóra vegye:
hogy fognak alakulni a dolgok az európai szabadságnak ebben az ősi
fellegvárában.
    
    A Nyugat évek óta prédikálja a kelet-európai kormányoknak, hogy
hagyják állampolgáraikat szabadon utazni. Lengyelország és
Magyarország most szinte teljesen eltörölte az utazási
korlátozásokat - és erre mi történik? A hosszú sorok nem kiutazási
engedélyre várakoznak, hanem beutazási vízumért a nyugati országok
konzulátusai előtt, melyek rettegnek a tömeges bevándorlóktól.
    
    Tavaly a magyarok 4 millió látogatást tettek Nyugatra -
egymillióval többet, mint egy évvel azelőtt.
    
    Lengyelek szívesen jönnek dolgozni Nyugatra nemes valutáért, mert
egy havi munkával annyit keresnek meg, mint odahaza zlotyban egy
teljes év alatt. Mikor kevesen jöttek át, és mikor otthon erős volt
a politikai elnyomás és az üldöztetés, a kelet-európaiaknak könnyű
volt Nyugaton maradni, mint menekülteknek. A nyugati kormányok
azonban sokkal merevebb álláspontot foglalnak el a nagy számban
kijövőkkel szemben, akik csak azért jönnek Nyugatra, hogy itt
többet keressenek. így alakult ki aztán az a furcsa helyzet, hogy
minél szabadabban utazhatnak a kelet-európai országok állampolgárai
Nyugatra, annál fagyosabb fogadtatásban részesülnek.
    
    A The Economist így folytatja: A nyugati politikusok állandóan
hangoztatják, hogy a berlini fal szégyen és gyalázat, de titkon
mégis azt remélik, hogy még évekig nem kell aggódniok amiatt: mi
lenne, ha lebontanák. De van más kiút is.
    
    Ausztria és Magyarország között szorosabbak a kapcsolatok mint a
Habsburgok óta bármikor. Tavaly novemberben egy napon 100 ezer
magyar utazott ki Bécsbe karácsonyi bevásárlásra. A két ország -
mely 1995-ben közös világkiállítást akar rendezni - olyan nyílt
határt akar, mint amilyen nyílt a határ például Ausztria és Nyugat-
Németország között.. Lengyelország és Magyarország ma már inkább
Thatcher példáját követni látszik. Egyre-másra alakulnak meg
ellenzéki csoportok, melyekből idővel politikai pártok lehetnek.
    
    Ettől eddig az orosz katonai beavatkozás veszélye tartotta vissza
őket. Most azonban ez egyre valószínűtlenebb.
    
    A reformokat szorgalmazó kommunisták rájöttek, hogy az ideológia
rugalmas, hogy szó lehet esetleg koalícióról, mely kissé
felhígítaná a párt úgynevezett vezető szerepét. Ez a csendes kelet-
európai forradalom éppen olyan nagy feladatokat ró a Nyugatra, mint
amilyen problémákat felvet Gorbacsov számára.
    
    A The Economist így folytatja- a Nyugatnak először is át kell
látnia, hogy a kelet-európai népeket-nem lehet egy kalap alá venni.
    
    Az elvtársak között sok helyen folyik a vámháború, a KGST tiszta
komédia, és nincs még egy olyan határ Európában, melyen akkora
volna a feszültség, mint a magyar-román határon. Az egyetlen közös
vonás köztük az, hogy gazdaságilag, és politikailag egyaránt nagyon
rosszul állnak, de még ebben is nagyok az eltérések közöttük.
    
    A reformok terén Magyarország és Lengyelország tartozik az első
ligába, melyben a kommunisták fokról-fokra kénytelenek engedni az
alulról jövő nyomásnak. A második ligába tartozik Kelet-Németország
és Csehszlovákia, a harmadikba Bulgária -, Románia tulajdonképpen
egyik ligába sem tartozik, csak járja tovább a Ceausescu-féle
parancsuralom magányos útját.
    
    A Nyugat feladata lenne most támogatni az első ligába tartozókat -
azzal a kikötéssel, hogy végrehajtják a bécsi utóértekezlet
záróokmányában vállalt kötelezettségeiket, hogy minden választás
szabadabb lesz az előbbinél, és hogy a magánszektor egyre tágabb
keretek között és egyre szabadabban működhet.
    
    Az Európai Közösség máris kimondta, hogy 1955-re feloldja a
külkereskedelmi kvótákat Magyarországgal -, de azért fenntartja a
vámkorlátozásokat azokra az árukra, melyekben Magyarország valóban
versenyképes lehetne a nyugati piacokon - a mezőgazdasági
termékekre.
    
    Ha az Európai Közösség be akarja fogadni Törökországot akkor
ugyanúgy ki kellene tárnia kapuit egy demokratikus Magyarország
vagy Lengyelország előtt. Mialatt tehát Kelet-Európa népei
megpróbálják lerázni láncaikat, a Nyugat is jobban tenné, ha nem
csak üres szavakkal bátorítaná őket, hanem ha maga is eltökélten és
bátran lépéseket tenne, hogy befogadja és fokozatosan magába
olvassza ezeket az ősi európai országokat - fejezi be cikkét a The
Economist. +++


1989. február 3., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD