|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Nagy Imre újratemetése
|
(Thassy Jenő) Washington, 1989. február 3. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Mint ismeretes, Magyar-országon döntés született arról, hogy márciusban újratemetik az 1958-ban kivégzett magyar miniszterelnököt, Nagy Imrét. - A téma, ami tabu volt Magyarországon, hirtelen az előtérbe került - címmel Williams Erickson, a Christian Science Monitor tudósítója jelenti Párizsból a következőket: A Rákoskeresztúri temető 301-es parcelláját jó ideje gaz és pipacs borította, nem jelzik sírfeliratok. Ez az eldugott sarok, ahová temették Nagy Imre miniszterelnököt, kegyvesztése és kivégzése után. Több mint három évtizeddel később a kommunisták Magyarországon végre megkezdték Nagy Imre átértékelését, és döntő szerepének vizsgálatát. A volt miniszterelnök holttestét márciusban exhumálják, majd tisztességesen eltemetik. Ez a változás újabb jele annak, hogy Magyarország milyen gyorsan halad a demokrácia irányába. Ezen a héten egy parlamenti bizottság megkezdte az új alkotmány vitáját - ez törvényessé tenné az ellenzéki pártokat ebben az egypártrendszerre épült kommunista államban. A januárban megszavazott törvény engedélyezi a független szervezetek létesítését. A többpártrendszerű berendezkedésben a parlament kell hogy a vezérszerepet játssza - mondotta Nyers Rezső miniszterelnök-helyettes, (Sic!) a politikai reform egyik szószólója. Mr. Nyers szeretné, ha a párt vezető szerepének mindenfajta említését mellőznék az új alkotmányban, amelynek szövegét június 30-áig kellene publikálni. A parlament decemberben vitatja meg, és a többpárt-választás hamarosan követné azt. Hasonló témák a korábbi kommunista vezető: Kádár János hosszú uralma során tabunak számítottak. Kádár János 1956. november 4-ikén vette át a hatalmat, azután, hogy a szovjet tankok eltaposták a felkelőket, akik Molotov-koktéllal fogadták a visszatérő szovjet csapatokat. Múlt év májusában Grósz Károly váltotta fel Kádárt. Grósz pragmatikus hírben áll, de nem tartozik a liberális demokraták közé. Ő kapta meg a vezetői pozíciót, de két - határozottan nem ortodox - reformistát: Nyers Rezsőt és Pozsgay Imre államminisztert vitte magával a párt Politikai Bizottságába. Múlt szombaton a Magyar Rádiónak adott interjújában Mr. Pozsgay kijelentette, hogy az 1956-os felkelés nem ellenforradalom volt, hanem népfelkelés. Kijelentése vad vitát váltott ki a lapok címoldalán, és később mind a pártvezető Grósz Károly, mind Németh Miklós miniszterelnök cáfolták. Kijelentették, hogy a párt még nem kész az ilyesfajta értelmezésre. Maga Pozsgay, a volt miniszterelnök exhumálásának és újbóli eltemetésének döntését azzal magyarázta, hogy ez humánus okból történik, nem pedig azért, mint hogyha politikai rehabilitáció lenne. +++
1989. február 3., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|