|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Az emberi jogok helyzete Kelet-Európában
|
München, 1989. február 1. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - Az emberi jogok kelet-európai helyzetéről vezércikk jelent meg a párizsi Le Monde hasábjain, Nyitrai János tudósítása következik: - Még inkább, mint valaha - kezdődik a Le Monde vezércikke - az emberi jogok választóvonala - amelyet erősít a Gorbacsov-effektus - Európa kommunista részét két táborra hasítja: a jó és rossz tanulók táborára, pedig mindannyian aláírták a bécsi dokumentumot, amely elméletileg kényszeríti őket az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására. Meg kell állapítani, hogy a kommunista államok többsége egyáltalában nem buzgólkodik, hogy e rendelkezéseket a gyakorlatban alkalmazza. A legjobb tanuló messze Magyarország marad, ahol a haladás oly nagy, hogy saját "szövetségeseivel" találja konfliktusban magát a kisebbségek és a közlekedési jog problémáit illetőleg -, mint erről tanúskodik a szófiai magyar nagykövetségre menekült 12 romániai magyar fájdalmas esete, akiknek emigrációját Magyarországra sem a románok, sem a bulgárok nem akarják lehetővé tenni. Lengyelország szorosan követi Magyarországot a tiszteletreméltóság útján, még ha a varsói hatóságok nem is titkolják, hogy bizonyos ellenzékieknek változatlanul vissza fogják utasítani az útlevelet. így nem véletlen, hogy Magyarország és Lengyelország különböző fokon egyaránt olyan processzusba kezdett, ami új politikai megoldásokat keres az ellenzék beilleszkedésére. Ezzel szemben Kelet-Németország, Csehszlovákia, Bulgária és főként Románia, semmit nem tesznek, hogy megcáfolják bécsi konferencián kapott, angol kifejezéssel bad boy, rossz fiú hírnevet. És a Le Monde előbb elsorolja a tüntetők elleni repressziót Prágában és Lipcsében, Václav Havel csehszlovákiai, több mint két hete tartó bebörtönzését, az emberi jogvédők bulgáriai üldözését, majd külön bekezdésben a következőt mondja. És végül: Románia nem elégedve meg azzal, hogy lakosságát egyre inkább koldussorba taszítja, oda jutott, hogy milicistáit rászabadítja egy angol nagykövetre, aki levelet kíván átadni egy ellenzékinek, mármint Doina Cornea kolozsvári tanárnőnek. És a Szovjetunió? - kérdezi még a Le Monde. Az úgynevezett nagy testvér mindeddig tartózkodik attól, hogy nyilvánosan megfeddje, vagy bátorítsa a rossz, illetve a jó tanulókat. Gorbacsov kissé bírálta Ceausescut - teljes tisztelettel fogadta őt Moszkvában, és a TASZSZ-iroda elítélte a prágai tüntetőket. Mit gondolhattak e fiatalok, akik Gorbacsov nevét skandálták, amikor pont talán eszükbe jutott, hogy Moszkvában sincs joga tüntetni a Demokratikus Unió tagjainak, és hogy az örmény nacionalista vezetők börtönrácsok mögött vannak? - fejeződik be a Le Monde cikke. +++
1989. február 1., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|