Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Interjú Vásárhelyi Miklóssal

London, 1989. január 26. (BBC) - Mint híreinkben is hallhatták
Budapesten a kormány szóvivője bejelentette, hogy Nagy Imrét és
volt vádlott társait hozzátartozóik újra eltemetik egy jelzett
sírban, amely határozatot humanitárius alapon hoztak, nem
rehabilitálásként.
    
    Munkatársunk, Neményi Ninon telefonon hívta fel dr. Vásárhelyi
Miklóst, a Történelmi Igazságtétel Bizottság egyik vezetőjét és
megkérdezte véleményét az eseményről.
    
    - Vásárhelyi Miklós! Milyen jelentőséget tulajdonít a mostani
kormánynyilatkozatnak, illetve bejelentésnek?
    
    - Ez kétségkívül egy jelentős esemény, bár meg kell mondanom, hogy
nem ért bennünket a meglepetés erejével, hiszen tavaly nyártól
kezdve felelős állami és pártvezetők, köztük ugye Grósz Károly
akkor még miniszterelnöki minőségében Amerikában bejelentette, hogy
erre a kegyeleti aktusra sor kerül, és azóta ez több helyen is
elhangzott. Tehát ez tulajdonképpen most csak megerősítése,
hivatalos megerősítése azoknak a nyilatkozatoknak, amelyeket eddig
már ismertünk.
    
    Na már most nyilvánvalóan hát, hogy a családok, a bajtársak, a
harcostársak számára egy megnyugtató esemény az, hogy több mint 30
év után a Nagy Imre-per áldozatainak a holtestét ugye átadják a
családjaiknak és eltemessék őket. Megadják nekik a végtisztességet,
hát ami a humánumnak mondjuk egy alapvető követelménye.
    
    Ehhez azonban kettőt szeretnék hozzátenni. Először is, hogy azon a
bizonyos 301-es a parcellán a mi feltevéseink szerint - sajnos
erről még mai napig sincs semmi hivatalos kimutatás, de a mi
feltevéseink szerint - több száz embernek a holtteste fekszik. És
én elkerülhetetlennek, és feltétlenül szükségesnek tartom azt, hogy
ennek az 5 holttestnek a feltárása egy folyamatnak a kezdete
legyen. Hát tehát az, aki végül is ellenezze nincsen, mert ugyan az
a végtisztesség, ugyan az a kegyelet kijár mindenkinek, akit az
1956 utáni megtorlások során kivégeztek. És ennek nem lett
semmiféle technikai és adminisztratív akadálya.
    
    A második dolog, amit meg szeretnék jegyezni, hogy rossz szájízzel
vettem tudomásul, hogy ezt a bejelentést is felhasználták arra,
hogy Nagy Imre személyét gyalázzák és rágalmazzák.
    
    Tudniillik meg, hogy úgy tüntessék fel a dolgot bizonyos képes
dokumentumok alapján, mintha tulajdonképpen az, hogy a
kivégzetteket jeltelen sírba temessék ez a Nagy Imre intézkedése
lett volna.
    
    Hát joggal vetődik fel a kérdés, hogy hát akkor hogy temették el
gödörbe, meszesgödörbe azokat az embereket, akik 1953-54 előtt
haltak meg, végeztek ki. A Rajk-pernek az áldozatait, és az összes
többi koncepciós pereknek az áldozatait, kommunistákat és nem
kommunistákat azok ugyanilyen jeltelen sírban voltak, és jóval
azelőtt az állítólagos Nagy Imre-rendelet előtt történt. Tehát ezt
én nagyon rosszízű dolognak tartom.
    
    Na most mint a Történelmi Igazságtétel Bizottság egyik vezetője a
leghatározottabban leszögezhetem, hogy ugyanakkor, amikor ennek a
temetésnek a megrendezésében a családokkal együtt aktív részt
fogunk venni, és igen is egy nyilvános temetés lesz, mert ez nem
egy magánügy, ez a magyar népnek az ügye, ugyanakkor ez nem fogja
egyáltalában csökkenteni a mi elszántságunkat és harcunkat, hogy
minden egyes bajtársunk, harcostársunk az 1956-os forradalomnak
minden áldozata ugyanilyen végtisztességben részesüljön, és ami
ezzel legalább egyenértékben fontos, megkapja a neki járó teljes
politikai és erkölcsi rehabilitációt. +++


1989. január 26., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD