Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

NDK emberi jogok

München, 1989. január 25. (SZER, A mai nap) - Az Amnesty
International 73 oldalas jelentést adott ki az emberi jogok
helyzetéről Kelet-Németországban. Ismertetjük a londoni székhelyű
nemzetközi szervezet jelentésének főbb megállapításait.
    
    A terjedelmes dokumentum egyik központi kijelentése: Kelet-
Németországban a titkos bírósági tárgyalások az ügyvédeknek adott
titkos utasítások, valamint a törvények homályos megfogalmazása
lehetővé teszi, hogy a hatóságok büntethessenek szinte minden olyan
tevékenységet, amely nemtetszésüket váltja ki. A törvényeket és
alkalmazásukat körülvevő általános titokzatosság rendkívül
megnehezíti a kelet-német állampolgárok számára, hogy felismerjék a
törvényes és a törvénytelen tevékenység közötti határvonalat.
    
    A szólás, gyülekezési, egyesülési és mozgási szabadságot korlátozó
törvények alapján gyakran titkos tárgyalások után emberek százait
vetik börtönbe Kelet-Németországban - közli a jelentés.
    
    Az említett törvények nemcsak a Kelet-Berlin által aláírt
nemzetközi megállapodásokkal, de az ország saját alkotmányával is
ellentétesek.
    
    Az Amnesty International évente átlagosan 100 újabb kelet-német
politikai foglyot vesz nyilvántartásba, akiknek zömét azért ítélték
el, mert vagy illegálisan megkísérelték elhagyni az országot, vagy
konokul kérvényezték kivándorlásuk hivatalos engedélyezését. A
berlini fal 1961-es megépítése óta a nemzetközi emberi jogi
szervezet 188 olyan személyről értesült, akit menekülésközben a
kelet-német határőrök agyonlőttek. A jelentés ugyanakkor rámutat:
éppen az általános titkolózás miatt valószínű, hogy ezek a
számadatok jóval magasabbak.
    
    Az Amnesty International közli; jóllehet 1987-ben az amnesztia
keretében az összes ismert politikai foglyot szabadon engedték,
azóta hasonló okokból újabb letartóztatásokat hajtottak végre.
    
    A dokumentum a továbbiakban párhuzamot von a kelet-német
alkotmányból, illetve az NDK által is aláírt polgári és politikai
jogok nemzetközi egyezségokmányából Kelet-Berlinre háruló
kötelezettségek és a tényleges gyakorlat között.
    
    Az Amnesty International rámutat: a nemzetközi egyezségokmány
szerint néhány, szigorúan körülhatárolt esetet kivéve alapvetően
biztosítani kell a kivándorlás szabadságát.
    
    A kelet-német alkotmányban az emigrálás meg sincs említve. Ráadásul
azok, akik illegálisan megkísérlik elhagyni az országot, azon
túlmenően, hogy életüket kockáztatják, elfogásuk esetén még annak
is ki vannak téve, hogy kémkedés címén emelnek vádat ellenük. A
kelet-német hatóságok - olvasható a dokumentumban - ezekben az
esetekben gyakran még azt sem tudják bizonyítani, hogy az illetőnek
akárcsak szándékában állt volna titkos információk továbbadása. De
kémkedés, sőt hazaárulás címén büntetik azokat is, akik a
szólásszabadság jogával próbálnak meg élni Kelet-Németországban.
    
    Azok is hasonló elbánásra számíthatnak, akik valamelyik nemzetközi
szervezetet, például az Amnesty Internationalt kérik fel ügyükben a
közbenjárásra.
    
    A jelentésből kitűnik, hogy a politikai foglyokkal még a
börtönökben is keményebben bánnak, mint a köztörvényesekkel.
    
    Az Amnesty International dokumentuma beszámol arról is, hogy a
szervezet megpróbálta a kelet-berlini illetékesekkel közölni az
emberi jogsértésekkel kapcsolatos aggodalmait, azok azonban nem
hajlandók tárgyalni vele, vagy tájékoztatást nyújtani neki.
    
    A sztereotip válasz az Amnesty Internationalnek kereséseire: Kelet-
Németországban nincsenek politikai foglyok. +++


1989. január 25., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD