Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

A gyöngyösoroszi ólomhulladék-ügy

(Nagy András)
München, 1989. január 21. (SZER, Világhíradó) - A
környezetvédelemben egyre nagyobb szerepe lesz a helyi közösségek
önvédelmi szerveződésének, mert a szemetet, veszélyes hulladékot
bizony ott rakják le, ahol a lakosság nem figyel, és nem szól érte.
    
    Ilyenfajta önvédelmi harcot folytatnak a gyöngyösi környezetvédők
és a velük együtt érző társadalmi csoportok is. Leginkább az
aggasztja őket, hogy nem messze a várostól - és a híres mátrai
üdülőhelyektől - egy különösen veszélyesnek tűnő ipari üzem épül.
    
    Úgy látják, hogy az új üzem szennyező hatása összegeződve a szintén
közeli visontai Gagarin Hőerőmű ártalmaival, az egész Mátra-alja
ökológiai rendjét felborulással fenyegeti.
    
    Ebben az ügyben lakossági fórumot hívtak össze holnapra, január 23-
ra 17 órára. A fórum székhelye a Mátraaljai Szénbányák központi
tanácsterme. A program szerint a város és környéke általános
környezetvédelmével kapcsolatos kérdésekre országos és helyi
szakemberek adnak választ. Minden érdeklődőt szívesen látnak.
    
    Az aggodalmat kiváltó létesítmény Gyöngyösoroszihoz közel, a
korábbi ércbánya és ércelőkészítő helyén épült azzal a céllal, hogy
kivonja az ólmot az ide szállított elhasznált akkumulátorokból. A
beruházó az Országos Érc- és Ásványbányák.
    
    Ismeretes, hogy Magyarországon a legtöbb ércbányászati ág kritikus
helyzetben van. Az ólomhulladék-feldolgozó Gyöngyösorosziba
telepítésének egyik indoka az volt, hogy így helyben tudnak munkát
adni a leállított bánya és dúsító mű munkásainak, továbbá, hogy
hasznosítani tudják a meglévő infrastruktúrát - miáltal csökken a
beruházási költség. Utóbbi még így is magas, egyes adatok szerint
700 millió forint, más adatok szerint 1 milliárd körüli. Az üzem
kapacitása elég lesz a hazai igények fedezésére, esetleg import
ólomhulladékot is feldolgozhat.
    
    A berendezéseket szállító cég arra is garanciát vállalt, hogy
mérgező fő- és melléktermékek az ólom, kénsav, kéndioxid,
klórkibocsátásának aránya nem lépi túl az előírt mértéket, és így
az üzem rendes működés mellett nem lesz veszélyes. Ezeket az
érveket emelik ki a beruházással egyetértő források.
    
    A környezetvédők és támogatóik másként látják. Saját számításaik,
próbaméréseik szerint a káros anyagok kibocsátása jóval nagyobb
lett/ mint a tervezők állítják - és jóval nagyobb területre is
áramlik; éppen elegendő arra, hogy a mátrai üdülőhelyek és Gyöngyös
városa felett nehéz méregfelhők állapodjanak meg. Ráadásul nincs is
ténylegesen szükség az ólomhulladék hazai feldolgozására, mert azt
az NDK-ban elvégezték és továbbra is elvégeznék. Így kevés
haszonnal, súlyos környezeti veszélyeket importáltunk.
    
    A bányászat leállítása után a munkások többsége amúgy is
elhelyezkedett már. Így - jóllehet a Gyöngyösoroszi falugyűlésen a
rosszul tájékozott lakosság megszavazta az üzem megépítését - arra
igazában nem a munkások, hanem a vezetők foglalkoztatása miatt
támadt igény.
    
    A környezetvédők és egyéb alternatív szervezetek tiltakozó akciót
indítottak, aláírásokat gyűjtenek. Listájuk a hírek szerint már
3500 aláírásnál tart. Aki tehát holnap 17 órákkor felkeresi a
gyöngyösi mátrai szénbányák tanácstermét egy nehéz konfliktus és
vita tanújává vagy résztvevőjévé válik. +++


1989. január 21., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD