|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Az alternatív mozgalmak tevékenysége 1988-ban - 3. folyt.
|
- November 19-20: A Jurta Színházban folytatódik a Fidesz-kongresszus. Korábbi, október elsején és másodikán tartott találkozójukat a kongresszus első részének tekintik. Ezúttal - megint csak mintegy 600 résztvevő jelenlétében - megválasztották a végleges vezetőséget. Ennek tagjai: Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Hegedűs István, Kövér László, Orbán Viktor, Rockenbauer Zoltán. A szintén elfogadott működési szabályzat értelmében a vezetőség további 6 tagját a Fidesz tanácsa delegálja majd. Széchenyi Mihályt megbízták a szervezet lapjának: a Fidesz-híreknek szerkesztésével. Bejelentették, hogy a Fidesznek közel kétezer bejegyzett tagja van, akik 46 alapszervezetben működnek. - November 20-a: A Magyar Tudományos Akadémián megalakult a Magyar Zsidók Kulturális Egyesülete. Hangsúlyozottan nem vallási szervezetnek tekinti magát. Tagja lehet mindenki, aki úgy gondolja, hogy a magyar kulturális örökség része a zsidó kulturális örökség is. Programtervezetet adtak ki, amelyet számos ismert közéleti személyiség írt alá. Felolvasták Pozsgay Imre államminiszter üdvözlő táviratát. Felszólalt többek között Mészöly Miklós író és Jancsó Miklós filmrendező is. - November 23-a 24-e: ! Az ország szinte valamennyi egyetemére és főiskolájára kiterjedő sztrájkot rendeztek, amellyel a hallgatók a magyar felsőoktatás helyzete ellen tiltakoztak. Az akciót az ELTE bölcsészkara kezdeményezte. Tervezik egy országos felsőoktatási fórum összehívását. A sztrájk után nagygyűlést tartottak a BEAC sportcsarnokban. A szónokok követelték, hogy a költségvetésből nagyobb összeget biztosítsanak a felsőoktatás számára. Szükségesnek tartják az egyetemi autonómia megteremtését, a tanszabadságot, hogy ne legyen kötelező a marxizmus és az orosz nyelv. Végül egy jelképes aktussal juttatták kifejezésre véleményüket a magyar felsőoktatás helyzetéről: feketeruhás diáklányok egy koporsót vivő fiúkat kísértek az Erzsébet hídra. A "Felsőoktatás" feliratú koporsót bedobták a Dunába. - November 26-a: Megalakult a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Célja a pedagógusok érdekeinek képviselete, amelyet a hivatalos szakszervezettől hiába várnak. Fontosnak tartják a fizetések javítását, az óraszámok csökkentését. Ezen túlmenően síkraszállnak olyan célok elérése érdekében is, amelyek az egész társadalmat érintik. Így követelik, hogy a kormány az eddiginél lényegesen nagyobb összeget fordítson oktatásra, és tudományos kutatásra. - November 27: 44 tagszervezettel megalakult a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, a MISZOT. Ennek a csúcsszervnek 27 teljes jogú, és 17 megfigyelő tagja van. Az elnök dr. Stumpf István. Feladata a tagszervezetek tevékenységének koordinálása, és adott esetben képviselete más fórumokon. Csatlakozott - komoly megfontolások ellenére is - ideiglenesen a Fidesz. - Ugyancsak november 27-ikén Vívmányaink címmel előadássorozatot kezdett a Szabad Demokraták Szövetsége. A Jurta Színházban rendezett vita 500 személy jelenlétében a lakáskérdéssel foglalkozott. A vitán a Tervhivatal, a Világgazdasági Kutatóintézet és más közgazdasági kérdésekkel foglalkozó intézmények munkatársai vettek részt - Petsching Mária Zita, a Pénzügykutató Részvénytársaság munkatársa vezetésével. A vitapartnerek megegyeztek abban, hogy a magyarországi lakáshelyzet katasztrofális. Megoldást általános politikai ár- és bérreform jelenthetne. Az elemzések során megállapították, hogy az állam 1946-tól kezdve, fokozatosan kisajátította a maga számára a lakásépítés jogát. Az utóbbi években viszont úgy bújt ki a vállalt kötelezettség alól, hogy a lakosságnak nem adott lehetőséget a probléma felvállalására. Megegyeztek abban, hogy az albérlők és az ágyrajárók több százezres tömegének helyzetéről a Szabad Demokraták Szövetsége külön vitát tart. Az SZDSZ egyébként vívmányaink sorozatában foglalkozni kíván azokkal a kérdésekkel, amelyeket a magát szocialistának nevező rendszer saját sikereként könyvel el. Így a lakásproblémán kívül az oktatás és egészségügy kérdését is megvitatják. - November 27-e: Körülbelül 250 résztvevővel a Független Jogászfórum tanácskozást tart a Jurta Színházban, amelynek során állásfoglalást fogadnak el a választójog reformjáról, az egyesülési és gyülekezési törvénytervezetnek a társadalmi viták nyomán átdolgozott változatáról, valamint a november 15-i román szolidaritási tüntetés betiltásának, és a rendőrség által történt szétverésének jogi és politikai vonatkozásairól. - November 28: Megalakult a szociáldemokrata mozgalom. 11 tagú ideiglenes vezetőséget választottak, amelynek elnöke: Révész András. - December 3: Második ülését tartja a Nyilvánosság Klub. Részletesen megvitatják azt a tényt, hogy első nyilatkozatukat - amelyben állást foglaltak Berecz János, a Központi Bizottság titkára Magyar Rádió-ellenes támadásáról - központi utasításra egyetlen hivatalos tájékoztatási szerv sem közölte. Egyedül a független Hitel nyomtatta ki 3. számában. Elhatározzák, hogy különféle kérdéseket más és más munkacsoportokban kívánnak megvitatni. Foglalkoznak a következő témákkal: Kié a tömegkommunikáció? Cigányok és más kisebbségek a magyar tájékoztatásban. A tudományos kutatások problémája. A levéltári nyilvánosság helyzete. Az MTI, a Magyar Rádió és a tévé munkája. Államtitok, szolgálati titok a tájékoztatáspolitikában. A Nyilvánosság Klub három szóvivőt választott: Farkas Zoltán, Kocsis György, Lengyel László. - December 4-e: Közgyűlést tart a Jurta Színházban a Szabad Kezdeményezések Hálózata. Mintegy 120 résztvevő jelenlétében az időszerű magyar politikai, gazdasági és társadalmi helyzetről beszéltek. Előadott Göncz Árpád a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, Vígh Károly a Magyar Demokrata Fórum tagja, Vitányi Iván az Új Márciusi Front részéről, valamint Bába Iván a Szabad Kezdeményezések Hálózatának egyik szervezője. Létrehoztak egy koordinációs testületet, amelyben minden csatlakozó csoport delegál egy tagot. Életre hívtak egy információs szolgálatot, amely segítségére van azoknak a - mindenekelőtt vidéki - csoportoknak, irányzatoknak, amelyek valamilyen témához előadót keresnek. (folyt.)
1989. január 11., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|