|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A parlament ülése
|
(Vadász János) München, 1989. január 11. (SZER, Magyar Híradó) - Az első pillanattól kezdve világos volt, hogy az egyesülési törvényjavaslat előterjesztése a politikai pártok alapítását, működését, a többpártrendszert tűzte napirendre. Erről tanúskodott az országgyűlési vita is. A beterjesztett módosító indítványok és a felszólalások szinte kivétel nélkül a politikai pártokra vonatkoztak, hangsúlyozottan többes számban. És ez logikus is. Mihelyt a törvény deklarálja az egyesülés általános emberi jogát, ezzel kizárja az egyesülés jogának monopóliumát. A törvénnyel tehát nem egyeztethető össze, hogy csupán egy önmaga által felkent csoport alakíthatja meg az állatbarátok egyesületét és senki más, de azzal sem, ha politikai párt alapítására és működtetésére próbál bárki monopolisztikus jogot formálni. Ezt a magától értetődő logikát követette tíz parlamenti képviselő, akik azon a véleményen voltak, hogy külön párttörvényre nincs szükség, mivel az egyesülés egyetemes joga - amit a törvény biztosítani ígér - a pártok alapítását és működését is felöleli. A hatalom azonban - természetesen az a csoport, amelynek eddigi pártmonopóliuma vált tarthatatlanná - megpróbálja összezavarni ezt a logikát is, és ebben alkalmazkodott hozzá az Országgyűlésnek a hatalomhoz kötődő többsége. Az új törvény szövege kimondja ugyan, hogy lehetőséget nyújt önálló politikai pártok alapítására, de ennek ellentmondva erről külön törvényjavaslat készül, amelyet a kormány - most tett ígérete szerint - legkésőbb augusztus elsejéig az Országgyűlés elé fog terjeszteni. Felmerül a kérdés: legális-e a fennálló törvények alapján jelenleg egynél több politikai pártot alapítani, működtetni? Nem lehet egyértelműen válaszolni a kérdésre. A most megszavazott törvény kimondja, hogy az egyesülési jog minden olyan tevékenységre kiterjed, amelyet a törvény nem tilt, és három tilalom van: az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti mások jogait és szabadságát, nem sértheti a közerkölcsöt, és nem valósíthat meg bűncselekményt. A formai feltételektől eltekintve csupán erre hivatkozva lehet megtagadni az egyesülési jog érvényesítését, illetve megtagadni a szervezet nyilvántartásba vételét. A baj csak az, hogy a Büntető Törvényköny 212. paragrafusa bűncselekménynek minősíti az olyan társadalmi szervezet vezetésében való részvételt, amelynek nyilvántartásba vételét megtagadták. Nyilvánvaló, hogy ez a BTK-- paragrafus sem egyeztethető össze az új törvénnyel. A jogi helyzet összekuszálásával a hatalom szemlátomást időt szeretne nyerni. Könnyen meglehet, hogy időt veszít vele. Mindenesetre ennek az eldöntése már nem jogi kérdés.
1989. január 11., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|