|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Alternatív katonai szolgálat
|
(Krassó György) München, 1989. január 10. (SZER, Világhíradó) - A budapesti rádió is beszámolt arról, hogy több független szervezet az alternatív katonai szolgálat bevezetését szorgalmazó, petíciót juttatott el az Országgyűléshez. Ehhez kapcsolódik az örvendetes hír, amelyet Krassó Györgytől hallanak Londonból: - Közel két évet töltött az ország különböző börtöneiben Keszthelyi Zsolt, és ma reggel Márianosztrán szabadlábra helyezték. A magyar kormányzat a jelek szerint már kezd eljutni odáig, hogy a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók ügyében legalább a köztörvényes elítéltekéhez hasonló mércét alkalmazzon. Keszthelyi Zsolt büntetésének ugyanis elengedték a negyedrészét - pontosabban szólva feltételesen szabadlábra helyzeték, ami általános gyakorlat, a nem visszaeső közbűntényesek esetében. Igaz: Keszthelyi a börtönben megtartott pénteki, úgynevezett kedvezmény- tárgyaláson azt mondta a bírónak, hogy nem kér semmiféle - úgymond - kedvezményt, jó magatartására való tekintettel mégis kitették a börtönből. Mivel nemrégiben Tiller József lelkiismereti szolgálatmegtagadó büntetésének is elengedték a negyedrészét, Keszthelyit édesanyja és barátai, akik számítottak esetleges szabadon bocsátására, a márianosztrai börtön előterében várták, és együtt tértek vissza Budapestre. Keszthelyi 1963-ban született Baján, és Szegeden, majd Budapesten járt egyetemre. Egyik szerkesztője volt az "Égtájak között" című, kezdetben engedélyezett, majd illegális, mindmáig megjelenő független folyóiratnak, és Pofon címmel önálló folyóiratot is indított. 1987 februárjában házkutatást tartottak nála, valamint Talata József szerkesztő-társánál, és elkobozták egy új lap előző éjjel szitanyomással készített példányait. Keszthelyi Zsoltot behívták katonának, de ő visszaküldte katonakönyvét a kiegészítő parancsnokságnak egy nyilatkozat kíséretében, amelyben közölte, hogy nem hajlandó olyan hadseregben szolgálni, amely nem áll demokratikusan megválasztott kormány ellenőrzése alatt. Keszthelyit február 25-ikén letartóztatták, és először három, majd jogerősen két és fél év börtönre ítélték. Hozzátartozóitól és barátaitól elszigetelték, börtönből börtönbe szállították, leveleinek nagy részét nem kapta meg, és Márianosztrán eleinte olyan közbűntényesekkel tették egy zárkába, akik a börtönőrök hallgatólagos beleegyezésével rendszeresen súlyosan bántalmazták. Magyarországon számos tiltakozás hangzott el ügyében, és Keszthelyi Zsolt Bizottság alakult, nem sokkal letartóztatása után. Tüntetések folytak Magyarországon és Lengyelországban is kiszabadításáért, és nyugati országokból Keszthelyi szabadlábra helyezését követelő leveleket és táviratokat küldtek a magyar hatóságokhoz. Keszthelyi börtönben tartása egyre kényelmetlenebbé kezdett válni a magyar kormányzat számára - különösen az után, hogy idén többször is elkötelezte magát az alternatív civilszolgálat bevezetésére - vagyis arra, amit Keszthelyi Zsolt még az utolsó szó jogán is követelt. A civil szolgálatról szóló törvény parlamenti tárgyalása azonban késik, bár éppen ma ígérték meg, hogy hamarosan sorra kerül. 14 alternatív független szervezet nevében Bognár Mikolta, Holczer Tibor, Kocsis Imre, Nagy Jenő, Rockenbauer Zoltán, Talata József és a 4-6-0 Békecsoport egy tagja épp tegnap adta át a Parlamentben azt a levelet, amely követeli, hogy az új törvény megszületéséig azonnali hatállyal engedjék szabadon a még mindig börtönbe és fogházba zárt fiatalokat. Keszthelyi Zsolt elmondta, hogy a börtönben az utóbbi időben jobb volt a bánásmód. Ami őt illeti, egyelőre tanulni szeretne, és ismerkedni a bebörtönzése óta sok mindenben megváltozott magyarországi helyzettel. +++
1989. január 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|