Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Kőszeg interjú

(Kasza László)
München, 1989. január 8. (SZER, Gondolatforgató) - Kőszeg Ferenc
tanárral, a Beszélő szerkesztőjével, a magyar demokratikus ellenzék
egyik legismertebb személyiségével ülök itt Bécsben, a Szabad
Európa Rádió mikrofonja előtt. Témánk a magyarországi - ahogy
manapság nevezik őket - alternatív mozgalmak helyzetének
áttekintése, megvitatása. Csak itt gyorsan kimondtam, hogy az
alternatív mozgalmak helyzetének áttekintése. De vajon áttekinthető
még ez a helyzet? A HVG listája már egészen meghaladott, de
kiegészítésre szorulna azt hiszem a röviddel ezelőtt megjelent Lei-
tár című fűzet is, amely 100 oldalon sorolja fel 40 független
szervezet fontosabb ismérveit.
    
    Felmerül a kérdés, hogy nem sok a jóból hirtelen? Nem az a helyzet,
hogy kevesebb több lenne?
    
    - Arra gondolunk, és azt gyakran szokták idézni, hogy a háború
előtt 70-80 ezer egyesület, klub működött, volt valamilyen módon
bejegyezve. Tehát létezett bizonyos formális egzisztencia is, nem
csak egyszerűen egy asztaltársaság volt. Akkor még azt kell
mondjam, hogy a jelenlegi szerveződések száma nagyon csekély.
    
    Mindenütt a világon, Amerikában például különösen, egészen
természetes az, hogy a legkülönbözőbb célokkal létrejönnek
egyesületek. Ezek között vannak politikai célok, vannak hobbi
célok, vannak helyi politikával, helyi ügyekkel kapcsolatos célok.
    
    Természetes egy társadalomban, amely szabadon szerveződik, hogy
nagyon sokféle ágazat jön létre.
    
    - Nekem az az érzésem, Kőszeg Ferenc, hogy az MSZMP azért szívesen
venné azt, ha áttekinthetetlen lenne ez a szerveződés, ez a
független szerveződés Magyarországon. Gondolok arra, hogy
rendszeresen folytatják azt a gyakorlatot, hogy ha megalakul egy
független szervezet, akkor sürgősen alakítanak köréje, melléje,
vele szembe egy ál-független szervezetet. Mire gondolok konkrétan?
    
    Arra, hogy megalakult ugye a Tudományos Dolgozók Demokratikus
Szakszervezete, a TDDSZ. Rövid néhány napon belül alakítottak egy
TDSZ-t, amely ál-független szervezet, hiszen a SZOT-on belül
működik.
    
    Megalakult a Fiatal Demokraták Szövetsége, a FIDESZ. Megalakították
a MISZOT nevű csúcsszervezetet az ifjúság számára. Megalakult a
Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége.
    
    Odaállítottak többé-kevésbé mesterségesen, eléje, melléje, szembe
vele egy Új Márciusi Frontot. Felmerül a kérdés, hogy - lehet
véletlen ez?
    
    - Semmiképpen sem véletlen. Nyilvánvaló, hogy a hatalom fut a pénze
után. Tehát produkálni akarja, hogy a saját kezelésében, saját
iniciatívái szerint működve is léteznek - idézőjelben mondva -
"független szervezetek". Voltaképpen a példát erre a lengyel
szakszervezeti szerveződés adta, ahol a Szolidaritás nyomán,
helyett, betiltása után átalakították a szakszervezeti szövetséget.
    
    Na most, nyilvánvaló, hogy a létrehívás szándéka ma manipulatív.
    
    Tehát arról van szó: hogy kifogják a szelet a vitorlából,
létrehoznak olyan szervezeteket, amelyeknek látszólag megvan a
függetlenségük, igazából ugyanolyan transzmissziós szervei a
pártnak, mint a hagyományos nagy szervezetek. Mégis azt mondanám,
hogy egyáltalán nem volna helyes talán egyetemlegesen jellemezni
ezeket a szervezeteket, és a működésükre sem mondanám, hogy
kizárólag a manipulatív célt szolgálják. Ugyanis, amint ezek a
szervezetek versenyhelyzetbe kerülnek a valóban független
szervezetekkel, nekik is produkálni kell valamit. Lassanként a
lengyel kormánynak már majdnem annyi gondja van a hivatalos
szakszervezettel, mint amennyire a Szolidaritással volt, vagy
lenne, ha megint engedélyeznék, és a magyar kormánynak is már egyre
több gondja van a szakszervezettel. A szakszervezet is
pluralizálódik, és jelentkezik önálló törekvésekkel. Tehát ilyen
értelemben dupla hatásuk van ezeknek a független szervezeteknek.
    
    Nevezetesen katalizálják demokratizálási folyamatot a hivatalos
szervezetekben. Kicsit kivenném ebből az új Márciusi Frontot, amely
azt hiszem, hogy nem hivatalos iniciatívából alakult, és inkább egy
manipulációs törekvés a kormányzat részéről, a párt részéről, hogy
ezt a párt a maga bezzeg-gyerekének, jó szervezetének állítsa be.
    
    Ez nem hiszem, hogy jót tesz az Új Márciusi Frontnak, inkább
lejáratja őket.
    
    De a kezdete az inkább egy lázadás, részint a párton belül, de
részint a reformértelmiség, a pártonkívüli reformértelmiség egy
részében lázadás a Kádár-rendszer ellen. Hát az a sajnálatos benne.
    
    Két dolog sajnálatos benne. Az egyik az, hogy egy ennek a
lázadásnak a résztvevői voltak a Kádár-rendszer ideológiai,
kulturális politikájának leglejáratottabb alakjai. A másik az, hogy
minthogy vezető pártemberek voltak benne, olyan mértékben
kénytelenek voltak alkalmazkodni a pártfegyelemhez, hogy a Márciusi
Frontból végül szeptemberi front lett. De az azóta kibocsátott
dokumentumaikban azért nagyon határozott és nagyon értékes kritikai
elemek vannak. De hát azért időnként rácáfolnak erre a bezzeg-
gyerek voltukra, és
én azt hiszem, hogy ez a fajta működés, tehát egy olyan párthoz
közel álló értelmiségi politikai csoportnak a létrejötte, amely a
társadalommal való dialógus mellett van, nagyon is hasznos. Nem is
nagyon jöhet létre a dialógus, hogyha ezt nem akarják a párthoz
közel álló körökben is. Tehát bármi legyen is a Márciusi Front
megalakulásáról, összetételéről a véleményünk, a tevékenysége végül
is, azt hiszem, hogy az egész társadalomnak hasznos.
    
    - Próbáljuk most szétválasztani politikai szempontok, politikai
célkitűzések szempontjából a független mozgalmakat. Úgy gondolom,
hogy politikai ambíciói lehetnek a Magyar Demokrata Fórumnak, a
Szabad Demokraták Szövetségének, a FIDESZ-nek, a Szabad
Kezdeményezések Hálózatának, nyilván az Új Márciusi Frontnak is.
    
    Természetesen a megalakult pártoknak, a Kisgazda Pártnak, a
Szociáldemokrata Pártnak, és a Kommunista Párt különféle
megnyilvánulásainak, amelyeket most már nem tudok igazán számon
tartani, mert olyan sokan vannak, ugye Magyar Kommunisták Pártja,
van Münnich Ferenc Baráti Kör, és nyilván még van több más olyan
csoportosulás is, amely balról kerülte ki az MSZMP-t, hogyan
értékeled, Kőszeg Ferenc, ezt a politikai differenciálódást?
    
    - Én azt hiszem, hogy a feltörő pluralizmusban természetesen, hogy
nagyon sokféle szervezet alakul, nagyon sokféle politikai szervezet
is alakul. Sokan kifogásolják ezt. Azt mondják, hogy ez a
szétforgácsolódást, a széthúzást erősíti. Én azt hiszem, hogy ilyen
ez a folyamat, tehát a különböző szervezeteknek létrejötte
elkerülhetetlen, egészen természetes a pluralizmus viszonyai
között.
    
    (folyt.)


1989. január 8., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Kőszeg interjú 1. folyt.

A világon mindenütt újra meg újra alakulnak pártok, és megpróbálnak
érvényesülni a politikai küzdőtéren. A probléma az, hogy addig,
ameddig nincs valóságos politikai küzdőtér, addig nincs módja erre
ezeknek a pártoknak. Nem helyes, hogy ha pártoknak nevezem őket,
bár némely szervezet pártnak nevezi magát. Ezek különböző politikai
szervezetek. Ugyanis néha a nyugati világban is - mondom -
rendszeresen alakulnak különböző pártok. Ezek közül némelyik
életben marad, valóban párttá válik, bekerül a parlamentbe. Szemünk
láttára zajlott a nyugatnémet és az osztrák zöldeknek a kitörése
ebből a politikai élet alatti létezésből, és bekerülése a
parlamentbe. Más részük pedig nem jut el a politikai létezésnek
erre szintjére és feloszlik, megsemmisül. Nem marad belőle,
legfeljebb a kultúrszociológia kutatóinak számára egy adalék. Vagy
a politikai szociológia kutatói számára egy adalék.
    
    Azt hiszem, hogy Magyarországon is így lesz. 1956-ban is tudomásom
szerint hetvennél több párt alakult. Ez is természetes volt.
    
    Nyilvánvalóan, hogy ha a forradalmat nem fojtja el a szovjet
intervenció, akkor ezekből a pártokból némelyek megerősödtek volna,
némelyek pedig eltűntek volna. Valószínűleg így lenne
Magyarországon is, hogy ha szabad választások lennének, hogy ha a
pluralizmus valóban politikai pluralizmussá válna, és nemcsak a
szerveződés pluralizmusává.
    
    - Világos az, hogy milyen politikai programot tervezhet a
megalakult Kisgazda Párt és a Szociáldemokrata Párt. Érdekes lenne
tudni azt, hogy a még nem párttá alakult szervezetek, szövetségek
vajon milyen politikai alternatívát kínálnak adott esetben, hogyha
ők is párttá válnának.
    
    - Teljesen jogosult, és érthető, hogy nagyon sok ilyen szervezet
alakul. De egyelőre úgy tűnik, hogy a valóságos érdektagoltság,
politikai tagoltság, - hogy így mondjam - ideológiai tagoltság, két
szervezet létrejöttében tükröződik. Azt gondolom, hogy a Magyar
Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége az, amely a jelen
pillanatban valóban kifejez, valóban tükröz a társadalomban
ténylegesen meglévő politikai különbségeket. Azt hiszem, hogy a két
nagy szervezet között a megoszlás kétféle. Az egyik az, amelyet
Kiss G. Csaba azt hiszem nagyon találóan jellemzett a fórum alakuló
összejövetelén, amikor azt mondta, hogy a határozati párt és a
(...) párt különbsége jellemzi a fórum, és az akkor még Szabad
Kezdeményezések Hálózata közötti különbséget.
    
    Azt hiszem, hogy ez a múlt századból vett történelmi példa ebből
nagyon sokat kifejez. A (...) célok tekintetében nagyon sok
közösség van a fórum és a szövetség között, de a módszerben,
taktikában jelentős különbségek vannak. A Szabad Demokraták
Szövetsége jellemezhető radikálisabb szervezetként. Olyan
szervezetként, amely távolabb áll a hatalom gyakorlóitól, és ennek
következtében a tevékenysége elválasztottabb a hatalom gyakorlóinak
a tevékenységétől. Ez az egyik különbség, a másik különbség: a
politikai hagyományok tekintetében a Fórum szorosabban épül a népi
mozgalom hagyományaira, és jelenlegi formájában megítélésem szerint
egy néppárt jellegű tömörülésnek az alapjai, csírái vannak benne. A
Szabad Demokraták Szövetségét pedig - ha az elvi nyilatkozatot az
ember kezébe veszi - eléggé nyilvánvaló, hogy egy liberális,
polgári radikális szociáldemokrata elemeket tartalmazó elvi
nyilatkozat ez. Tehát, hogy ha egy kétpártrendszerben
gondolkoznánk, akkor a Fórumból nőhetne egy néppárt jellegű
tömörülés, és a Szabad Demokraták Szövetségéből pedig egy liberális
szociáldemokrata koalíció vagy akár ezeket az erőket egyesítő párt,
és azt gondolom, hogy ennek a kétféle erőnek a váltógazdasága egy
alapvetően kétpártrendszerű szisztémában nagyon egészséges
politikai fejlődés volna a jövendő Magyarországon.
    
    - Nem fognak most téged megvádolni azzal Kőszeg Ferenc, hogy
egyszerűen figyelmen kívül hagyod a kisebb, még jelentéktelennek
tűnő csoportosulásokat, és csak a nagyokról beszélsz? Miért ne
lehetne például elképzelhető Magyarországon is egy olyan
pártrendszer, mint amilyen Olaszországban van, hat, nyolc, tizenöt
párttal, vagy Franciaországban?
    
    - Természetesen elképzelhető, hogy ne csak kis csoportosulások
haragudjanak rám, haragudjon rám a saját szervezetem, a Szabad
Demokraták Szövetsége is, de nem fog haragudni, mert hiszen azt
hiszem, mindannyian úgy gondoljuk, hogy a Szabad Demokraták
Szövetsége sem valamilyen egységes politikai platform vagy
világnézet alapján áll, hiszen magában is koalíció. Nem annyira a
különböző felfogású személyek koalíciója, mert felfogásban azok
között, akiket most az ügyvivő testületbe megválasztottak, azt
hiszem, hogy nincsenek olyan nagyon súlyos különbségek. De
különböző nézetek, alapelvek, ideológiák koalíciója.
    
    Hiszen a liberális és a szociáldemokrata elvek a politikai térképen
úgy tükröződött nagyon sokszor, hogy szembekerülnek egymással. De
ugyanakkor nagyon sokszor koalícióba is kerülhetnek. Természetesen
elképzelhető, hogy a kisebb pártokból nagyobb pártok lesznek.
    
    Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy az érdek megosztottsága és ennek
következtében, vagy részint ennek következtében, részint ettől
függetlenül is létező politikai megosztottsága a társadalomnak, nem
olyan előrehaladott, hogy a kis pártok valóságosan különböző
politikai csoportosulásokat fejezzenek ki.
    
    Ezért gondolom azt, hogy nem volna helyes például, hogy ha a Szabad
Demokraták Szövetsége most feloszlana mondjuk egy liberális, egy
szociáldemokrata, vagy egy polgári radikális pártra. Bár ez a
megosztódás, ennek a megosztódásnak a lehetősége benne van. De
természetesen benne van a szövetség fennmaradásának a lehetősége
is.
    
    (folyt.)


1989. január 8., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Kőszeg interjú 2. folyt.

Két dolgot szeretnék még ehhez hozzátenni. Az egyik az, hogy ha azt
próbáltam az előbb mondani, hogy jelen van egy néppártszerű és egy
liberális-szociáldemokrata jellegű szerveződés a társadalomban, azt
hiszem, hogy ideológiában is és talán még tömegerőben is jelen van
egy harmadik is, csak e pillanatig nem szerveződött párttá, ez a
zöld gondolat, zöld mozgalom. Azt hiszem, hogy a nyugat-európai
politikai palettán is egy nagyon jelentős új erő az, amit a zöldek
képviselnek. Mondhatni, hogy az európai ideológiai fejlődésben egy
új fordulatot jelentő zöld ideológiának a létrejötte figyelhető meg
és a politikában is egy fordulata a zöld pártoknak. Azt hiszem,
hogy Magyarországon is megvannak a gondolati és a politikai
lehetőségei egy zöld szerveződésnek.
    
    A másik kiegészítésem pedig a Szabad Demokraták Szövetségére
vonatkozna. Itt most nagyon hangsúlyoztam ennek a
liberális-szociáldemokrata alapjait. De ehhez nagyon fontos az,
hogy ez a szövetség nagyon is nyitott a vallásos csoportok
befogadására. Akkor is, hogy ha az alapító elvi nyilatkozatában a
szekuláris elemeit a politikai fejlődéstörténetnek hangsúlyozza.
    
    Jelenleg is jelentős vallásos csoport a Hit gyülekezete. Tagjai
közül igen sokan léptek a szövetségbe, és a szövetség a
továbbiakban is nyitott. Ez nemcsak egy ilyen tagcsalogató mondat
lett, és nemcsak az, hogy természetesen egy liberális felfogású
szövetségben mindenkinek helye van, aki a szövetségnek az alapvető
céljaival egyetért.
    
    Hanem azt is jelenti, hogy a jelen fejlődésben benyomásaim szerint
bizonyos vallásos csoportok, amelyek különösen erősen érzik a
lelkiismereti szabadság, a szerveződési szabadság korlátozását,
éppen azért, mert nagy, határozott arculatú csoportot alkotnak,
különösen érzékenyek a lelkiismereti szabadság elnyomásának
tényeire, és kísérleteire és ezért radikálisan vállalják a
közösséget olyan csoportokkal, amelyeknek a programjában központi
helyen van a vallási jogokért való küzdelem. Ez a múltban is
létrehozott egy szövetséget ilyen vallásos csoportokkal, és azt
gondolom, hogy a jövőben is akár úgy, hogy benne vannak a Szabad
Demokraták Szövetségének szervezetei kereteiben, akár úgy, hogy
nincsenek benne. De a velük való szolidaritást ebben a tekintetben
a lelkiismereti szabadságokért való küzdelemben a továbbiakban is
szeretné vállalni a szövetség. Itt elsősorban a katolikus
bázisközösségekre gondolok, akiknek a képviseletében Merza József a
kör alakuló közgyűlésén, tanácsválasztó közgyűlésén elmondta, hogy
ő is vallásos ember. Ehhez a tömörüléshez nem tartozik, de azt
hiszem, hogy a továbbiakban sem lesz közöttünk semmiféle
nézeteltérés abban, hogy a lelkiismereti szabadságért közösen
tudunk küzdeni.
    
    - Az, hogy most hirtelen számos csoport jelent meg a magyar
társadalmi, politikai élet palettáján, ez nemcsak azt jelenti, hogy
különféle irányzatok vannak, hanem azt is jelenti, hogy egy-egy
irányzaton belül a tagság száma növekedett. Hét évvel ezelőtt,
amikor ti elindítottátok néhányan a Beszélőt, amely akkor az
egyedüli olyan orgánum volt, amely alternatívát próbált nyújtani a
hivatalos politikában és a hivatalos sajtóban, a hivatalos párttal,
társadalmi szervezetekkel szemben, és akkor a Beszélő
szerkesztőségében öten, hatan, majd tízen vitattátok meg a
kérdéseket, és lévén lényegében egyívású emberek, döntöttetek
nagyon gyorsan bizonyos kérdésekben.
    
    Nos, én nem akarok beszélni itt a Beszélő jelentőségéről. Megtette
ezt Csoóri Sándor többek között a Hitel bevezetőjében, amikor azt
mondta, hogy - talán jól emlékszem a jelzőre - "a Beszélő érdemei
felmérhetetlenek". De most nem az a témánk. A témánk az, hogy a
munkamódszeretek hogyan változott meg. Egy-egy üléseteken a Szabad
Demokraták Szövetségével vagy korábban a Szabad Kezdeményezések
Hálózatában nem nyolcan, tízen szólnak hozzá egy-egy kérdéshez,
hanem több százan, köztük talán olyan emberek is, akiket akkor
láttatok először.
    
    (folyt.)


1989. január 8., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Kőszeg interjú 3. folyt.

- Jelent ez nagy átállást számotokra, a régi ellenzéki vezetők
számára?
    
    - Azt hiszem több kérdésre kell egyszerre válaszolnom. De maradjunk
ennél a fő kérdésnél, az átállásnál. Igen, azt hiszem, hogy ez egy
új helyzet valamennyiünk számára, és itt nemcsak a Beszélő körére
gondolok, hanem mindazokra, akik a szövetségnek a vezető
testületeiben most megválasztottak, és akiknek a szövetség ügyeit
intézni kell. Tehát a 31 tagú tanácsra is, de még inkább a kilenc
tagú ügyvivői testületre, akiknek hát napi szinten kell az ügyeket
vinni, és akik ugye korántsem azonosak. A Solt Ottília meg én
vagyunk benne jelenleg a Beszélő szerkesztőségéből. De a többiek
nem voltak a Beszélő szerkesztői, azonban a legtöbbjük számára és a
mi számunkra is igaz az, hogy eddig részint szűkebb értelmiségi
körben, vagy pedig szűkebb ellenzéki körben politizáltunk.
    
    Tehát a politikai döntéseink egyrészt valóban kis körben születtek,
illetve olyan jellegűek voltak, mint egy szerkesztőségnek a belső
vitái arról, hogy mi jelenjen meg a lapban. Na azért túlzás lenne
azt mondani, hogy nem voltak tapasztalatok a szélesebb
szerveződésekkel. Hiszen mindannak, ami jelenleg történik, nemcsak
a Beszélő az alapja, nemcsak értelmiségi megmozdulás. Tehát az
olyan szerveződések is, mint a monori találkozó, vagy mint a
parlamenti képviselőkhöz küldött száz aláírással ellátott levél
1987 őszén. Tehát voltak korábban is nagyobb összehangolást kívánó
szerveződések. Mégis ez egy alapvetően új helyzet, hogy most hát
ugye, hogy ha azt mondom, hogy ezer belépett tagja van a Szabad
Demokraták Szövetségének körülbelül, akkor talán túlzás
tömegszervezetről beszélni. De hogy ha a korábbi szerveződésekkel,
korábbi létszámokkal hasonlítom össze, akkor mégiscsak azt lehet
mondani, hogy a mennyiségi változás minőségi értékű, és remélem,
hogy az ezer tag, ez tényleg az alapítás pillanatában ezer tag és
ez a szám növekedni fog. Igen. Tehát azt kell megtanulnunk, hogy a
gondolataink, a döntéseink azok nem magunknak szólnak. A politikai
viselkedésünk az nem egy kis csoportnak a sajátos politikai
kultúrája, hanem olyasvalami, ami a nyilvánosság előtt történik és
a nyilvánosságnak szól, és azt is meg kell tanulnunk, hogy amit
gondolunk, az nem lehet pusztán valamilyen akadémikus vitának az
anyaga. Hanem gondolatainkat, az értelmiségi jellegű munkánk
termékeit át kell fordítanunk politikába. Talán így homályosan
hangzik, amit mondok, de arra gondolok, hogy a szövetség különböző
munkacsoportokat hoz létre, mint ahogy eddig is tette. Például az
egyesülési, gyülekezési törvénynek a bírálatára, vagy a választási
törvénynek az elemzésére és bírálatára. De minthogy eddig sem
maradtunk meg ezeknek a szövegeknek az elkészítésénél, hanem arra
bíztattuk a minket támogatókat, illetve a továbbiakban a
tagjainkat, hogy ezeket az anyagokat használják politikai
dokumentumként, politikai anyagként használják, menjenek el velük a
társadalmi vitákra, ahol ezekről a tervezetekről szó van, és
mondják el ezt az álláspontot. Ha akarják, mondják ki egyéni
véleményként, ha akarják, mondják el, mint egy szövetség tagjai, és
a jövőben is egyre inkább szeretnénk minél hatékonyabban megtenni a
különböző állásfoglalásokat. Alternatív javaslatokat dolgozunk ki,
és ezeket megpróbáljuk a tagjainkhoz, a csoportokhoz úgy
eljuttatni, hogy azok a mindennapos politikai erőfeszítéseikben
használhassák őket.
    
    - Persze Magyarországon nemcsak a politikai csoportok, irányzatok
elterjedése jellemzi a változásokat, hanem az a tény is, és ennek
jelentőségét az előbbiek mellé, semmi esetre nem mögé tenném, hogy
a magyar sajtó örvendetes módon sokkal szabadabb. Nos a következő
kérdést, mint a Beszélő szerkesztőjéhez intézem hozzád, Kőszeg
Ferenc. Mindenekelőtt gratulálok ahhoz, hogy asztalra tettétek a
jubileumi 25. számot is. Ki gondolta volna hét évvel ezelőtt, hogy
sikerül elérnetek ezt a 25-ös számot. De felmerül bennem a kérdés,
hogy vajon nem volt-e nehezebb ehhez anyagot gyűjteni, ezt
megszerkeszteni, ezt előállítani, mint a 24-iket, és aztán
visszafele lehetne számolni, hogy a 24-iket nem volt e nehezebb
összeállítani mint a 23-ikat, és így tovább. Éppen azért, mert a
szabadabbá vált magyar hivatalos sajtó több olyan írást,
dokumentumot közöl, amely korábban, egy-két évvel ezelőtt még
kizárólag a szamizdat lapok privilégiuma volt.
    
    - Most a 25. számot nehezebb volt összeállítani, mint az előzőeket,
de elsősorban nem azért, amit most utoljára mondtál. Hanem főleg
azért, mert Kis János nincs Magyarországon, és ugyan sok minden
készen volt már azelőtt augusztus végi távozásakor, de hát azért a
lap, a szám nagy részét az ő távollétében kellett összeállítanunk.
    
    Hogy mennyi munkát végzett ő benne, és mennyire hiányzik, most
derült ki.
    
    Emlékezetem szerint csak a 7-es szám készült az ő távollétében,
akkor Franciaországban volt. De egyébként hát mindegyik számnak a
szerkesztésében nagyon tevékenyen részt vett, hát oroszlánrészt
vállalt mindegyikből. Ha az egész történetre visszagondolok, akkor
azért voltak olyan időszakok, amikor nehezebb volt négy számot
összeállítani. Hiszen volt 1983 körül egy majdnem háromnegyed éves
kimaradása is a Beszélőnek. Ez akkoriban a rendőri beavatkozásoknak
volt következménye. Azt hiszem, hogy a 8-as számot, amely a Nagy
Imre kivégzés 25. évfordulója alkalmából készült, azt kétszer is
elkobozták, harmadszorra sikerült kihozni.
    
    - Ami a kérdésnek azt a részét illeti, hogy nehezebb volt-e
összeállítani a számot azért, mert a hivatalos sajtó - most már
tulajdonképpen ezt a szót is idézőjelbe kell tenni, hogy hivatalos
sajtó -, tehát az engedéllyel megjelenő lapokban is sok minden
megjelenik, persze így van. Ehhez még hozzájárult az időbeli
csúszás is, több cikket ki kellett vennünk a lapból. Pontosabban,
volt olyan cikk, amely eredetileg a Beszélő számára készült, és
aztán megjelent a Heti Világgazdaságban. Vagy például Tömpe
Andrásnak a búcsúlevele egy kommentár kíséretében benne volt a már
megszerkesztett lapban, amikor megjelent a Valóságban. Úgy, hogy
emiatt ki kellett hagynunk az egész cikket, ami nagyon kár, mert a
kommentárban is nagyon sok érdekes dolog volt. Dehát a levél
közlése nélkül nem lett volna értelme a közlésének, és azt hiszem,
ezekkel a problémákkal a jövőben még inkább szembe kell néznünk.
    
    - Én azt gondolom, ti is szívesen teszitek ezt, csakúgy, mint a
Szabad Európa Rádió, amely hasonló problémák előtt áll. Hiszen
nektek sem az a célotok, hogy virágzó szamizdat sajtó legyen
Magyarországon, hanem az, hogy virágzó jó és pontos
hírszolgáltatás. +++


1989. január 8., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD